A felmelegedés erősebb tornádókkal is járhat

A klímaváltozással erősödnek a szélsőségek, mint például a hurrikánok, az aszályok, vagy épp az áradásokkal járó események. Eddig azonban nem sokan tették fel azt a kérdést, hogy vajon mi történik a tornádókkal? Az Illinoisi Egyetem volt hallgatója, Matthew Woods célozta meg e kérdéskört, légköri és meteorológiai tárgyú kutatásával, amelyet az EOS földtudományi hírportál ismertetett.

A kutató számításai alapján a melegebb évszakok tornádói kissé ritkulni, ám némiképp erősödni fognak az USA területén, azonban a hideg évszakokban lecsapó tornádók gyakoribbá is és erősebbé is válnak majd.

Nem is kell időben messzire menni: 2021. december 10/11-én rekorder tornádó sújtott le, az egyetlen tornádó 4 államot érintett és sok tucat halálos áldozattal járt. E tornádó a megszokott 15-20 kilométeres felszínt érintő pusztítással szemben kb. 350 kilométeren és 4 órán át a felszínen maradt a jelenlegi információk szerint, és ha ez beigazolódik, akkor minden idők leghosszabban pusztító tornádója lehet. Mayfield városában a radarfelvételek alapján több mint 11 kilométeres magasságba szippantotta fel a felszínről az összetört épületek-tárgyak törmelékét.

A terrifying, historic supercell. It’s not surprising, but all of the radar-based tornado intensity indicators, including a TDS up to 37,000 feet(!!!) and an accompanying debris plume suggest that a violent (EF4+) tornado impacted Mayfield, Kentucky this evening. pic.twitter.com/GNmH2J1iip

— Sam Emmerson (@ou_sams) December 11, 2021

Mivel a tornádók klimatológiai szempontból helyi jelenségűek, vagyis igen kis területre korlátozódnak, ezért különösen nehéz őket modellezni, hiszen a klímamodellek a nagy léptékű eseményekre készültek. Épp ezért a kutató a tornádókra vonatkozó modellszámításokat, és nem a klímamodelleket használta fel most, azzal a csavarral, hogy a korábbi tornádó események jól ismert időjárási adatait változtatta meg annak megfelelően, ahogy egy adott jövőbeli klímahelyzet majd diktálná. Két ilyen példa a 2013. májusi oklahomai, illetve a 2013. februári, Mexikói-öböl partvidékén volt, ennek alapján számos pusztító tornádóval járó viharrendszert „újratervezett”. Olyan adatokkal dolgozott, mint a hőmérséklet, légnedvesség, szélerősség, talajnedvesség, s ezeknek az értékeknek a klímamodellek által előrejelzett adatait táplálta be a tornádókat szimuláló modellbe.
Az eredmények szerint a 2090-es évekre a meleg évszakban 15 százalékkal lesz kevesebb, ám közel 100 százalékkal lesz erősebb egy-egy tornádó. A hideg évszakban pedig 400 százalékkal nő majd a tornádók száma, és kis mértékben azok erőssége is.

Mateusz Taszarek, lengyel extrém időjárás kutató szerint az öböl menti régiót a futóáramlat (jet stream) áthelyeződése miatt is több téli vihar sújthatja majd. A szakember azonban azt is hozzátette, hogy, bár nagyon jó a fiatal kutató módszere, több eseményt kellene modellezni még ahhoz, hogy pontosabb kép alakuljon ki a jövőbeli viharokról.