És mégis mozog a…Matterhorn

A Müncheni Műszaki Egyetem (TUM) tette közzé azt a kutatási eredményt, amelyben a Zermatt fölé magasodó Matterhorn rezgését mérték meg. Mint minden magas építmény, torony vagy híd, a nagy hegyek is vibrálnak, ha valamiféle erőhatás éri őket. A világ egyik legtöbbet fotózott hegye sem kivétel, és a mérések alapján kb. két másodpercenként hintázik egyet oda-vissza. Az alapvetően észrevehetetlen, finom rezgést az olyan szeizmikus erők váltják ki, mint az óceánok mozgásából, földrengésekből, vagy az emberi tevékenységből származók. A kutatási eredményekről készült tanulmányt az Earth and Planetary Science Letters szakfolyóirat közölte.

Samuel Weber, a nemzetközi kutatócsoportot vezető szakember elmondta, hogy arra voltak kíváncsiak, vajon mérhető-e ez a természetes rezonancia a nagy hegyek, például a Matterhorn esetében. A kutatók szoros együttműködésben dolgoztak a Zürichi Műszaki Egyetem (ETH Zürich) világhírű szeizmológiai laborjával, valamint a számítástechnikai kutatóintézetével, és az amerikai Utahi Egyetem földtani veszélyeket kutató csapatával.

Számos szeizmométert helyeztek el a Matterhornon, még a csúcsrégióban is, 4470 méteres magasságban, amelyek automatikusan továbbították a méréseiket a Svájci Szeizmológiai Szolgálatnak. Ezek a műszerek igen nagy pontossággal rögzítették a hegy minden rezdülését, ezekből az adatokból a kutatócsoport ki tudta számítani a rezgések irányát és frekvenciáját. Az eredmények alapján nagyjából észak-déli irányban oszcillál a Matterhorn, 0,42 Hertz frekvencián, illetve kelet-nyugat irányban 0,46 Hertz frekvencián. A rezgéseket 80-szoros sebességre gyorsítva az emberi fül számára is hallhatóvá tették a kutatók, ezt itt lehet meghallgatni.

Összevetették a hegy lábánál és a hegycsúcson mérhető rezgéseket, és 14-szer erősebbnek találták a csúcson észlelt kilengéseket. Ne gondoljunk azonban nagy kilengésekre: nanométeres, mikrométeres nagyságrendet regisztráltak a műszerek. Bár ennél a „háttér rezgésnél” elhanyagolható ez az elmozdulás, egy fölrengés esetén már jelentős különbség adódhat, és ezt érdemes figyelembe venni például a sziklaomlások előrejelzésében.

Természetesen e rezgések nemcsak a Matterhorn ormát érintik, hanem minden más hegyet is. A Svájci Szeizmológiai Szolgálat megismételte a felmérést egy kisebb, de hasonló alakú hegycsúcsnál, a Svájc központi régiójában lévő, 1898 méteres Grosser Mythenen is. Ebből kiderült, hogy a kisebb hegy is rezeg, ám négyszer nagyobb frekvencián, mivel a kisebb méretű tárgyakra jellemző a magasabb frekvenciájú rezgés (gondoljunk csak a gitár különböző vastagságú húrjaira).

A méréseket követően a Utahi Egyetem szakemberei számítógépes modellben sikeresen szimulálták a két hegycsúcs rezgéseit. Korábban e csapat csupán kisebb sziklatömbök rezonanciáját vizsgálta, így például az Arches Nemzeti Park természetes kőhídjain mérhetőket, amelyről mi is beszámoltunk korábban.