Angéla, Angelika2022. január 27., csütörtök
Föld

Veszprém 230 millió éves kincse

National Geographic Magyarország

Közösségi kezdeményezés és önkéntes munka eredményét dicséri az az alagút dekoráció, amelyben a 230 millió éve itt élt tengeri lényekkel ismerkedhetünk meg rövid séta során.

Forrás: Landy-Gyebnár Mónika

 

Veszprém dolomitra épült, a dolomit pedig nem alkalmas építőkőnek, hisz morzsolódik, ezért különösen nagy becsben tartották a város azon kőbányáját, amelyben márgás mészkőréteget lehetett fejteni. E veszprémi márga formációnak nevezett kőzet – a Templom utcai (mára teljesen beépült) építkezés során szabaddá vált – rétegéből került elő az a lelet, amely a város leghíresebb őslénytani kincse, a megkövült csontok a felszíntől 5-6 méteres mélységben voltak. (A márga a tiszta mészkőnél puhább, agyagos, kevert mészkő.)

Laczkó Dezső múzeumi irodájában.
Forrás: Veszprémi Szemle

 

1901. április 25-én Laczkó Dezső piarista pap-tanár, az építkezésnél kivájt kőbányában bukkant rá arra az állatra, amely világhírűvé tette a nevét és a várost is: a kavicsfogú álteknős (Placochelys placodonta) első kövülete került elő a felső triászból származó kőzetrétegekből. A 220-230 millió éve élt állat kb. 90 centi hosszú lehetett, hátpáncélját kis, gúla alakú kinövések borították. Az egykori hüllő külseje ugyan teknős jellegű vonásokat mutat, ám nem rokona a ma élő tengeri teknősöknek. Fogazata, a jellegzetes kavicsfogak, nagyban hasonlítanak a mai tengeri vidrák fogaira – innen tudjuk azt is, hogy az állat tápláléka kemény házban élő kagylók, pörgekarúak, tüskésbőrűek voltak, ezek mészvázát roppantotta össze fogaival. Mind a fogazata, mind a teknősre hasonlító testalkata konvergens evolúció eredménye. Az első leletet néhány másik is követte, amelyek a környéken kerültek elő.

A kavicsfogú álteknős koponyája a jellegzetes kavicsfogakkal.
Forrás: Magyar Természettudományi Múzeum / Magyar Nemzeti Digitális Archívum

Laczkó Dezső hatalmas, 8500 darabos geológiai és főként paleontológiai gyűjteménye képezte az 1903-ban létrehozott megyei múzeum (ez ma a nevét viseli) alapját, ő lett a múzeum első igazgatója is. Ő végezte el a város és környéke földtani felmérését (ez könyv alakban 1909-ben jelent meg), amelyet máig sem követett hasonló léptékű újabb munka a régióban! Laczkó életének jelentős részét töltötte Veszprémben, 1888-ban fiatal tanárként került ide, a piarista gimnáziumban tanított, majd később az intézmény igazgatója is lett, 1920-as nyugdíjba vonulásáig. Eztán élete hátra lévő éveit már a múzeum kötötte le, bár ekkor már sokat betegeskedett. A Laczkó Dezső Múzeum néhány éve a híres őslénytani lelet kapcsán választotta kabalafiguráját, mely a kavicsfogú álteknős lett.

No de mi is az aktualitása ennek a történetnek?

Nemrégiben a Veszprém Megyei Honismereti Egyesület kezdeményezésére és a 2023 Európa Kulturális Fővárosa Veszprém-Balaton támogatásával egy eddig elhanyagolt helyszín új külsőt kapott. A helyi védettséget élvező Sintér-domb mentén lévő árokban egykori út vezetett két városrész között, és a Viadukt építésekor egy alagutat hoztak létre, ahol a forgalom haladhatott. A területet 1965-től lezárták, honvédségi kezelésbe került, ám 1990-ben már ismét járhattunk rajta. Azonban az évtizedek alatt nagyon leromlott, becserjésedett a terület, így csak komoly erőfeszítésekkel lehetett újra életet lehelni bele. E munkák részeként a kis alagút az egykor itt hullámzó Tethys élővilágát ábrázoló bemutatóhellyé változott át!

A Halagút közelében lévő egyik helyi buszmegálló várója információkkal szolgál a helyszínről, s korabeli fotókon mutatja be, hol találták a kavicsfogú maradványait.
Forrás: Landy-Gyebnár Mónika

Az átalakuláshoz szükség volt Zsoldos Márton természetfestő-illusztrátor nagyszerű alkotásaira – amelyek megelevenítették a triász időszak tengeri élővilágát -, és persze a rengeteg önkéntes munkára, amelyet az egyesület szervezett meg. A művész így mesélt az alagút festményének születéséről:
„Két éve elkezdtem a paleoarttal foglalkozni, és a referenciáimat látva, a Veszprém Megyei Honismereti Egyesülettől Bontó László felkeresett a Halagút ötletével. A feladatom az volt, hogy tervezzem meg vizuálisan az alagút freskóit, és készítsem el papíron a festményeket. Hosszas közös kutatómunka eredményeképpen, 2 életképet készítettem, a Veszprémben korábban bányászott, triász időszaki úgynevezett veszprémi márga trópusi tengeri élővilágáról, leginkább a kavicsfogú álteknősre, és cápára fókuszálva. A képeket 70×100 centiméteres méretben, festőkartonra, művésztemperával készítettem el, mindössze 2 hét alatt. E képek alapján készült el maga freskó, aminek a hátterét kézzel festették fel, az állatokat pedig utólag ragasztották fel.”

Ma átsétálhatunk a 230 millió éves tenger alatti világon, ahol a kiépített, mozgásérzékelővel ellátott világításnak köszönhetően megcsodálhatjuk a kavicsfogú álteknőst, és azokat a lényeket, amelyek egykor az ősi óceánban éltek. A Tethys-alagútból hamar „Halagút” lett, a becenév egyúttal azt is jelzi, hogy a helyiek nemcsak befogadták, de meg is szerették a különös látnivalót.

A kiindulási hely látványa ne tévesszen meg senkit: a parkolóból, a sárga ház mögött vezet az ösvény az alagúthoz.
Forrás: Landy-Gyebnár Mónika

Aki szeretné maga is megnézni, az két pontról is indulhat. Egyrészt az Endrődi-lakótelep bejáratánál álló Coop-bolt háta mögötti ösvényen (innen van közelebb, kb. 80 méter), másrészt pedig az Állatkert felé vezető Kittenberger utca felől, itt tábla is jelzi az irányt és a sziklás domboldalak közti ösvényt. Az alagút helyét a Google térképén is megtaláljuk, Tethys-alagút néven, csakúgy, mint magát a Sintér-árok helyét, amelyen a Séd partja felől felsétálhatunk az alagútig. Akármelyik irányt választjuk, érdemes száraz időben menni, ugyanis a kövekkel teli ösvényen néhol elég meredek szakaszok vannak, ami esőben csúszóssá válik. A Sintér-árok vízelvezetőként is funkcionál, ezért egy kiadós nyári felhőszakadás után különösen veszélyes lehet a hely. Mivel az út felső, rövid szakaszán is csak egy kis lépcső segíti a haladást, semmiképp ne vágjunk neki tűsarkúban, vagy papucsban az útnak. A Halagút aljzatbetonját kissé kikezdte az évtizedeken át zabolázatlanul lezúduló esővíz, így arra is vigyázzunk, hogy a képek csodálata közben ki ne törjük a bokánkat. A világítás mozgásérzékelője az alagút nyugati nyílásánál található.

Az alagúthoz vezető út közelében két helyi buszmegállóban várakozva is tanulhatunk kicsit az egykori élővilágról, illetve a kőbányáról, ahol a kavicsfogú álteknős maradványa előkerült.

A buszmegálló ismeretterjesztő tábláin megtalálhatjuk azt az ajánlott irodalmat is, ahol többet olvashatunk a leletről.

Ilyen például Laczkó Dezső egykori geológiai felmérésének 1909-es kiadványa, a Veszprém városának és tágabb környékének geológiai leírása vagy Cholnoky Jenő földrajztudós Veszprém monográfiája (1938.); Tóth Álmos: Laczkó Dezső, a reverendás geológus című emlékkötete, amely bemutatja a tudós pap életét (2011.); valamint 2019-ben napvilágot látott számos cikk, így a Veszprémi Szemle 53. számában Bontó László: A mi kavicsfogúnk című írása; Katona Lajos Tamás geológus cikkei a Séd című veszprémi kritikai lap 2019-es, 19. és 20. számaiban.

A megfestett állatok nevei az információs táblán
Forrás: Landy-Gyebnár Mónika

A Halagút falán megfestett, Veszprémben és környékén talált őslényekről se feledkezzünk meg (ezek egy részét a képgalériában is megtaláljuk), a falon lévő információs táblán a képek melletti sorszámok is szerepelnek, így azonosítani tudjuk őket.

Hybodus laczkoi, Laczkó Dezsőről elnevezett ősi cápa
Nemacanthus loczyi, Lóczy Lajos földrajztudósról elnevezett cápa
Trachyceras cholnokyi, Cholnoky Jenő földrajztudósról elnevezett lábasfejű (ammonitesz)
Pleuronautilis semseyi, Semsey Andor földtudományt támogató mecénásról elnevezett lábasfejű
Physocardia hornigi, Hornig Károly mecénás megyéspüspökről elnevezett kagyló
Katosiria veszpremiensis, Veszprém városáról elnevezett csiga
Mysidioptera baconica, a Bakonyról elnevezett kagyló
Spirigera balatonica, egy Balatonról elnevezett kagyló
Retzia hungarica, Magyarországról elnevezett kagyló

Hozzászólások

Magma fortyogott az Atlanti-óceán szülőszobájában

Magma fortyogott az Atlanti-óceán szülőszobájában

Az Atlanti-óceán mintegy 200 millió éve született, amikor a Pangea szuperkontinens feldarabolódott.

Egyre több hőt szállít északra a Golf-áramlat

Egyre több hőt szállít északra a Golf-áramlat

Az elmúlt 100 év adatait elemezték és modellezték az áramlat viselkedését.

Kanada jégkori tavai

Kanada jégkori tavai

A jégkorszakban Kanada jelentős részét beborította a vastag jégtakaró, a tavak e jég eróziós munkájának köszönhetőek.

Egyedül repülte körbe a Földet egy 19 éves ifjú hölgy

Egyedül repülte körbe a Földet egy 19 éves ifjú hölgy

A csupán 19 éves Zara Rutherford gyerekkori álmát valósította meg azzal, hogy egyedül repülhette körbe a Földet.

A természetvédelemhez nem csak nemzeti parkokra van szükség

A természetvédelemhez nem csak nemzeti parkokra van szükség

A természetvédelmi parkok és védett területek nagyságának növelése nem elég a természet pusztulásának megállításához.

National Geographic 2022. januári címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

10 800 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlapNational Geographic 2020. decemberi címlapNational Geographic 2021. januári címlapNational Geographic 2021. februári címlapNational Geographic 2021. márciusi címlapNational Geographic 2021. áprilisi címlapNational Geographic 2021. májusi címlapNational Geographic 2021. júniusi címlapNational Geographic 2021. júliusi címlapNational Geographic 2021. augusztusi címlapNational Geographic 2021. szeptemberi címlapNational Geographic 2021. októberi címlapNational Geographic 2021. novemberi címlapNational Geographic 2021. decemberi címlapNational Geographic 2022. januári címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket