Égi jelenségek 2022. január első felében

Újévi hajnali holdsarló

Hajnali holdsarló

Forrás: Önök küldték / Ábrahám Tamás

Nincs is jobb, mint újév hajnalán, amikor mindenki alszik, kiosonni a határba és megnézni az év első holdkeltéjét! A sarló vékony lesz, de még jól látható, 3,4 százalékát világítja majd be a napfény. A holdkelte ideje keleti határaink közelében 05:59, Budapesten 06:11, nyugaton 06:20 lesz. A sarló felett 6,5 fokkal, kissé jobbra megpillanthatjuk a Marsot is.

Jön az év első meteorraja

A január eleji, általában zord időjárás csak ritkán ad lehetőséget arra, hogy a Quadrantidák meteorjait megfigyeljük. Ennek több oka is van: a raj maximuma mindössze néhány órás, így gyakori, hogy nem a mi régiónk nyeri meg ezt; ilyenkor gyakran felhős, ködös az idő; illetve a holdfény is be tud zavarni a meteorészlelésbe.

Idén azonban ideális időpontban várható a maximum: január 3-án este, 21 óra 40 percre várják, 4-6 órányi időt ölel át nagyjából a maximum. A Quadrantidák esetében a maximum idejének kiszámítása igen pontos, így bátran megbízhatunk benne. Idén az is hatalmas szerencse, hogy épp holdmentes éjszakánk lesz, így a megfigyelés lehetősége egyedül az időjáráson múlik majd! A radiáns ekkor még alacsonyan jár az észak-északkeleti ég alján, vagyis az ilyenkor érkező meteorok száma kisebb lesz, de hosszabb, látványosabb utat járnak majd be az égen. Az éj előrehaladtával a radiáns emelkedik, így egyre többet és többet látunk a meteorokból. A Quadrantidák közepes sebességűek, nem is mondható túl nagynak az átlagfényesség, azonban ezt mennyiségükkel pótolják e meteorok. A maximum néhány órája alatt óránként több tucat hullócsillagot ad a raj, ez az este elején kb. 40 meteor lesz, ám éjfél körül már 70-80, de akár ennél kicsit több is lehet. Amennyiben az időjárás engedi, érdemes egy kicsit kimenni és megcsodálni ezt a meteorrajt!

Alkonyi holdsarló január 4-én, bolygók társaságában

A decemberi időszak legszebb látványossága volt az a bolygósorakozó, amelyben a Vénusz, a Szaturnusz és a Jupiter hármasa mutatkozott meg a délnyugati égen alkonyat után. A Vénusz már egészen közel jár látszó égi útján a Naphoz, így egyre nehezebb a megfigyelése, 4-én már csak 50 perc marad napnyugta után erre, ám ez még a fényessége miatt nem lehetetlen. Látható a Merkúr is az alkonyi égen, a legbelső bolygó másfél órával nyugszik a Nap után, így ez esetben kényelmesen megfigyelhetjük. A Szaturnusz és a Jupiter még viszonylag magasan áll, miattuk még nem érdemes aggódni, nem nyugszanak túl hamar.

A holdsarló 5,4 százalékos megvilágítású lesz, és igazán szépnek láthatjuk kb. egy órával napnyugta után ezen az alkonyon, ekkor már a bolygókat (kivéve a már lenyugodott Vénuszt) is megfigyelhetjük. A holdnyugta ideje keleti határainknál 17:49, Budapesten 18:01, nyugaton pedig 18:12, ez majdnem fél órával a Merkúr nyugta után következik be.

Holdmentes estéken már látható az állatövi fény

A hónap első kora estéit, tiszta idő esetén, fényszennytől mentes délnyugati ég esetében tölthetjük az állatövi fény megfigyelésével is. A tavaszi időszakra jellemző alkonyat utáni állatövi fény már december végén is jól látható, és tényleg csak az égbolt derült és sötét volta az egyetlen korlátozó tényező. A holdfény csak január 5. után válik zavaróvá, tehát az év első négy estéje még alkalmas erre a megfigyelésre. A délnyugati égen látszó bolygók kirajzolják azt a vonalat, amely mentén az állatövi fény megjelenik, ez a Naprendszer fő keringési síkja, az ekliptika. A fénylést a bolygóközi porszemcséken szóródó napfény okozza. Talán nem mindenki tudja, de a Queen együttes gitárosa, Brian May, aki „civilben” asztrofizikus, az állatövi fényt létrehozó porszemcsékből írta a doktori disszertációját.

A Vénusz áttér a hajnali égre

Belső bolygószomszédunk január 8-án van együttállásban a Nappal, ez azt jelenti, hogy ilyenkor rendkívül közel látni csillagunkhoz, vagyis éppen nem látni, pont a Nap közelsége miatt. Ha a környező napokon, nappal kellően tiszta az ég, megpróbálkozhatunk azzal, hogy megkeressük a Vénuszt, de ezt minden esetben csak akkor tegyük meg, ha a Nap valami szilárd tereptárgy, pl. ház mögött van. A Vénusz pontos helyét planetáriumszoftver vagy applikáció (pl. a Stellarium) megmutatja. Csak akkor érdemes keresni, ha nem párás a levegő, bár ilyenkor éri el a legfényesebb fázisát, azért nem könnyű észrevenni, gyakorlatlan szemmel. Ha viszont megpillantottuk, már az fog furcsának tűnni, hogy eddig miért nem tűnt fel! Nagyjából olyan a nappali Vénusz, mint amikor egy repülőgép törzsén egy pillanatra megvillan a napfény. Ha megpróbáljuk teleobjektívvel fotózni, ilyenkor gyönyörű sarlót örökíthetünk meg, és még egy kisebb teleobjektívvel is felismerhetően fotózható ez az alak.

Január 10-én hajnalban még nem biztos, hogy látjuk felkelni, ekkor fél órával előzi meg csupán a napkeltét, ám 14-én már egy órával kel a Nap előtt, így biztosan észlelhetjük, tiszta délkeleti horizont esetén.