Égi jelenségek 2022. január első felében
Az év új, de az égbolt a régi: hajnali holdsarlóval kezdődik az esztendő, alkonyival folytatódik, láthatunk még mindig néhány alkonyi bolygót és jön az év első meteorraja.
Újévi hajnali holdsarló
Nincs is jobb, mint újév hajnalán, amikor mindenki alszik, kiosonni a határba és megnézni az év első holdkeltéjét! A sarló vékony lesz, de még jól látható, 3,4 százalékát világítja majd be a napfény. A holdkelte ideje keleti határaink közelében 05:59, Budapesten 06:11, nyugaton 06:20 lesz. A sarló felett 6,5 fokkal, kissé jobbra megpillanthatjuk a Marsot is.
Jön az év első meteorraja
A január eleji, általában zord időjárás csak ritkán ad lehetőséget arra, hogy a Quadrantidák meteorjait megfigyeljük. Ennek több oka is van: a raj maximuma mindössze néhány órás, így gyakori, hogy nem a mi régiónk nyeri meg ezt; ilyenkor gyakran felhős, ködös az idő; illetve a holdfény is be tud zavarni a meteorészlelésbe.
Idén azonban ideális időpontban várható a maximum: január 3-án este, 21 óra 40 percre várják, 4-6 órányi időt ölel át nagyjából a maximum. A Quadrantidák esetében a maximum idejének kiszámítása igen pontos, így bátran megbízhatunk benne. Idén az is hatalmas szerencse, hogy épp holdmentes éjszakánk lesz, így a megfigyelés lehetősége egyedül az időjáráson múlik majd! A radiáns ekkor még alacsonyan jár az észak-északkeleti ég alján, vagyis az ilyenkor érkező meteorok száma kisebb lesz, de hosszabb, látványosabb utat járnak majd be az égen. Az éj előrehaladtával a radiáns emelkedik, így egyre többet és többet látunk a meteorokból. A Quadrantidák közepes sebességűek, nem is mondható túl nagynak az átlagfényesség, azonban ezt mennyiségükkel pótolják e meteorok. A maximum néhány órája alatt óránként több tucat hullócsillagot ad a raj, ez az este elején kb. 40 meteor lesz, ám éjfél körül már 70-80, de akár ennél kicsit több is lehet. Amennyiben az időjárás engedi, érdemes egy kicsit kimenni és megcsodálni ezt a meteorrajt!
Alkonyi holdsarló január 4-én, bolygók társaságában
A decemberi időszak legszebb látványossága volt az a bolygósorakozó, amelyben a Vénusz, a Szaturnusz és a Jupiter hármasa mutatkozott meg a délnyugati égen alkonyat után. A Vénusz már egészen közel jár látszó égi útján a Naphoz, így egyre nehezebb a megfigyelése, 4-én már csak 50 perc marad napnyugta után erre, ám ez még a fényessége miatt nem lehetetlen. Látható a Merkúr is az alkonyi égen, a legbelső bolygó másfél órával nyugszik a Nap után, így ez esetben kényelmesen megfigyelhetjük. A Szaturnusz és a Jupiter még viszonylag magasan áll, miattuk még nem érdemes aggódni, nem nyugszanak túl hamar.
A holdsarló 5,4 százalékos megvilágítású lesz, és igazán szépnek láthatjuk kb. egy órával napnyugta után ezen az alkonyon, ekkor már a bolygókat (kivéve a már lenyugodott Vénuszt) is megfigyelhetjük. A holdnyugta ideje keleti határainknál 17:49, Budapesten 18:01, nyugaton pedig 18:12, ez majdnem fél órával a Merkúr nyugta után következik be.
Holdmentes estéken már látható az állatövi fény
A hónap első kora estéit, tiszta idő esetén, fényszennytől mentes délnyugati ég esetében tölthetjük az állatövi fény megfigyelésével is. A tavaszi időszakra jellemző alkonyat utáni állatövi fény már december végén is jól látható, és tényleg csak az égbolt derült és sötét volta az egyetlen korlátozó tényező. A holdfény csak január 5. után válik zavaróvá, tehát az év első négy estéje még alkalmas erre a megfigyelésre. A délnyugati égen látszó bolygók kirajzolják azt a vonalat, amely mentén az állatövi fény megjelenik, ez a Naprendszer fő keringési síkja, az ekliptika. A fénylést a bolygóközi porszemcséken szóródó napfény okozza. Talán nem mindenki tudja, de a Queen együttes gitárosa, Brian May, aki „civilben” asztrofizikus, az állatövi fényt létrehozó porszemcsékből írta a doktori disszertációját.
A Vénusz áttér a hajnali égre
Belső bolygószomszédunk január 8-án van együttállásban a Nappal, ez azt jelenti, hogy ilyenkor rendkívül közel látni csillagunkhoz, vagyis éppen nem látni, pont a Nap közelsége miatt. Ha a környező napokon, nappal kellően tiszta az ég, megpróbálkozhatunk azzal, hogy megkeressük a Vénuszt, de ezt minden esetben csak akkor tegyük meg, ha a Nap valami szilárd tereptárgy, pl. ház mögött van. A Vénusz pontos helyét planetáriumszoftver vagy applikáció (pl. a Stellarium) megmutatja. Csak akkor érdemes keresni, ha nem párás a levegő, bár ilyenkor éri el a legfényesebb fázisát, azért nem könnyű észrevenni, gyakorlatlan szemmel. Ha viszont megpillantottuk, már az fog furcsának tűnni, hogy eddig miért nem tűnt fel! Nagyjából olyan a nappali Vénusz, mint amikor egy repülőgép törzsén egy pillanatra megvillan a napfény. Ha megpróbáljuk teleobjektívvel fotózni, ilyenkor gyönyörű sarlót örökíthetünk meg, és még egy kisebb teleobjektívvel is felismerhetően fotózható ez az alak.
Január 10-én hajnalban még nem biztos, hogy látjuk felkelni, ekkor fél órával előzi meg csupán a napkeltét, ám 14-én már egy órával kel a Nap előtt, így biztosan észlelhetjük, tiszta délkeleti horizont esetén.