Vízhiány és hóágyúk – így indul a pekingi téli olimpia

2022. február 4-20. között rendezik meg a pekingi téli olimpiai játékokat, vagyis egy jó hónap van hátra a kezdésig. A Phys.org ismeretterjesztő hírportál számolt be a sportversenyek kezdési körülményeiről.

A északkelet-kínai régiójában található helyszínen a téli csapadék mennyisége igen kevés, ezért az olimpia teljesen a mesterséges hóra épül, amelyet hóágyúk segítségével állítanak elő. A hóágyúzás nem új keletű az olimpiák történetében, már használták a Lake Placidben rendezett 1980-as téli játékok idején, és azóta is szükség van rá, kisebb-nagyobb mértékben. A pekingi játékokon, mivel Kína igen száraz vidékén rendezik meg, szinte teljességgel mesterséges havat állítanak elő.

A lejtőket már most elkezdték behavazni, ám a rendszer kritikusai szerint a jó minőségű hótakaró elérése környezeti szempontból igencsak problémás, fenntarthatatlan. A versenyhelyszínek automatizált módon állítják elő a szükséges havat, ehhez figyelik a léghőmérsékletet és a páratartalmat, hogy a mesterséges hó előállításához optimális körülményeket válasszanak ki. Helyi víztározókból nyert vízzel üzemel a mintegy 300 hóágyú, majd az ezek által kiszórt havat speciális kotrógépekkel juttatják el a teljes pályákra.

A hóágyúk egészen egyszerűen működő berendezések: víz és levegő nagynyomású keverékét pumpálják ki: a levegő hatására mikroszkopikus cseppecskékre szakad szét a vízsugár, amely, a készülékből kijutva hirtelen lecsökkenő nyomás hatására hőt veszít és kifagy. Ezekre az ekkor még szinte láthatatlan jégmagvakra további mini vízcseppek fagynak rá, így növekszik kellő méretűvé, majd növekvő tömegével a földre hullik. A hóágyú által készített mesterséges hó apró gömböcskékből áll, amelyek tömörebbek, így jobban ellenállnak mind a síelők, mind az időjárás okozta kopásnak.

Az olimpia esetében például a Pekingtől északkeletre fekvő jencsingi sípályákon kell biztosítani a megfelelő mélységű és minőségű havat – ezen dolgoznak most a helyi szakemberek. Azonban a Jencsinghez közeli dombok szárazak, minimális itt a havazás esélye, így a fehér hóval borított pályák erősen elütnek a környezettől. A NOB értékelése szerint az olimpiai hódeszkás- és síterepek teljességgel a mesterséges hóra alapozódnak.

Egy 2020-as, a Nature-ben megjelent tanulmány szerint az észak-kínai területeken kritikus a talajvíz helyzete, ugyanis világszinten is drámai mértékben csökkent a szintje. Ennek oka az urbanizáció, az intenzív mezőgazdaság, és persze az alapvetően száraz klíma. Peking lakói számára ez egyre gyakoribb vízhiányt jelent, s ez a helyzet a jövőben fokozódni fog.

Az olimpia szervezői szerint a hóágyúkat közeli vízerőművek szolgáltatta árammal működtetik, a vizet a hóhoz pedig a hegyek közti víztározókból nyerik, amelyekbe a tavaszi olvadáskor pótlódik. Azonban, ahogy azt Carmen de Jong, a Strasbourgi Egyetem geográfus professzora megjegyezte, egy ilyen száraz régióban rendkívüli felelőtlenség ekkora mennyiségben mesterséges havat előállítani. „Ennyi erővel a Holdon is tarthatnánk téli olimpiát” – tette hozzá.

A havas kérdések mellett nem szabad megfeledkezni a Pekingben tartandó versenyekről sem. A megaváros levegője télen vastag szmoggal telített. Ilyenkor az egyébként sem alacsony szállópor mennyisége megtöbbszöröződik. Míg az első három negyedév során a 35 mikrogrammos kínai határérték alatti, 33 mikrogrammos az átlag, addig télen az érték meghaladhatja az 500 mikrogrammot is, írja a Reuters. (A WHO által meghatározott standard egészségügyi határérték 5 – öt – mikrogramm!)

A játékok összes helyszínét megújuló energiával fogják üzemeltetni és 700 hidrogénhajtású jármű segíti majd a közlekedést, s emellett egy erőteljes fásítási akciót is végeznek, azt azonban konkrét adatok nélkül nehéz lesz megítélni, hogy Kína eleget tesz-e az ígért olimpiai karbonsemlegességnek.