Új atlasz készül a tengerek oxigénszegény régióiról
A 3 dimenziós térkép részleteiben követi a tengerek oxigénszintjének alakulását és elősegíti a jövőbeli oxigénszint változásának előrejelzését.
A vízben lévő oxigén az ott lakó élőlények számára épp oly elengedhetetlen, mint számunkra a légköri oxigén, így az élővilág ott összpontosul, ahol sok az oxigén. Az oxigénszegény vízben alig van élet, ám az óceánok, tengerek felmelegedése sajnos folyamatosan egyre jobban növeli az ilyen, oxigénhiányos régiókat. Ezeket mérte fel a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) csapata, és az eddigi legrészletesebb 3D térképet hozta létre a Csendes-óceán trópusi területein rendelkezésre álló adatokból. Pontosan megismerhetőek ezekből olyan részletek, mint az oxigénhiányos régiók kiterjedése, mélysége, vagy épp az egyébként oxigénszegény víztömegbe benyomuló oxigéndús vízáramlatok.
40 év alatt elvégzett, közel 15 millió mérés eredményét dolgozták fel, mégpedig ahhoz hasonló módszerrel, ahogy egy CT-vizsgálat egyes, 2D szeleteiből 3D képet állítanak össze.
A vízben különböző módszerekkel mérik az oxigénszintet, részben klasszikus, palackban kiemelt mintákon, ám ezek eredménye pontatlan. A modern módszerek elektromos vezetőképesség vagy épp a fény terjedése útján képes precízen és folyamatosan megállapítani azt, hogy mennyi oxigén van a vízben. Ez a palackos módszerhez képest sokkal több adatot is eredményez, ráadásul folyamatosan gyűjtik ezeket, nemcsak egy-egy pontról van adat így. Emellett azonban az adatfeldolgozásnál nem volt elég a puszta adatot vizsgálni, hanem azok változásait is elemezni kellett.
Az így kirajzolódó két, leginkább oxigénhiányos zóna közt az egyik Dél-Amerika közelében van és kb. 600 000 köbkilométernyi vizet tartalmaz (ez kb. a Balaton vízmennyiségének 300 000-szerese). A másik ilyen zóna Közép-Amerika partjaihoz van közel, és az előzőnél háromszor nagyobb. A korábbi vizsgálatok azt még nem látták, hogy pontosan hol helyezkedik el az oxigénhiányos régiók határa, most ez feltárult. Az atlasz azt is elárulta, hogy az oxigénszegény víztömegek a középső régióikban a legvastagabbak, és a széleik felé elvékonyodnak, illetve láttak olyan helyeket is, ahol valamilyen folyamat oxigénnel látja el a vizet, amely így a környezetéhez képest jóval többet tartalmaz ebből az éltető anyagból.
Az atlasz a jelen állapotokat tükrözi, ám az újabb és újabb mérésekkel folyamatosan frissíteni lehet majd, és ebből megérthetjük, hogy miként is reagálnak e régiók a felmelegedésre.