Bezárulhat a türkmén „pokol kapuja”
A Darvaza gázkráter a pokol kapuja néven elhíresült izzó gödör Türkmenisztánban.
A kráter egy geológiai kutatófúrásnak köszönhetően született még a szovjet időkben: olajat kerestek 1971-ben, amikor egyszer csak beomlott a talaj a fúrótorony alatt, és egy nagy kráter keletkezett, mivel egy föld alatti gázlencsét talált el a fúró. Azért, hogy ne távozzanak mérgező gázok, begyújtották a kráterből szivárgót, abban bízva, hogy ez hamarosan elfogyasztja a rendelkezésre álló mennyiséget – azonban még 5 évtizeddel később is izzik a kráter belseje.
A történet egy másik, a helyi türkmén geológusok által ismert verziója szerint a kráter még az 1960-as években, de hasonló módon keletkezett, ám e változat szerint csak az 1980-as években gyújtották be. Sajnos egyik változatnak sincs írott bizonyítéka.
A Kara-kum sivatag magányában álló Darvaza- (vagy más néven Derweze-) kráter mintegy 70 méter átmérőjű és 30 méter mély, és nincs is egyedül: két hasonló módon keletkezett kráter van a közelben, ám azok nem lángolnak. A helyszín ma turistalátványosság.
Gurbanguly Berdimuhamedow türkmén elnök, már több mint 10 éve, a helyszínen tett látogatáskor úgy gondolta, hogy a krátert valahogyan be kell temetni. Ezen kijelentésének kissé ellentmondóan, 2013-ban a sivatag azon régióját, ahol e kráter is található, természetvédelmi területté nyilváníttatta, abban bízva, hogy ez fellendíti a turizmust. Ugyanezen év novemberében egy National Geographic expedíció keretében George Kourounis kevlár védőöltözetben leereszkedett a kráterbe és mintákat vett annak talajából. E mintákból később Dr. Stefan Green-nek, az expedíció mikrobiológusának sikerült kimutatnia baktériumokat.
2018-ban az elnök a pokol kapujaként elhíresült krátert hivatalosan is a „Kara-kum ragyogása” nevűre változtatta.
A Phys.org beszámolója szerint most ismét kijelentette Berdimuhamedow, hogy a kráternek vesznie kell. Az elnök azt nyilatkozta, hogy a környéken élő emberek egészsége és a környezet védelme miatt kell lezárni a krátert.
Kérdéses persze, hogy miként lehet megállítani egy ilyen, feltehetően igen nagy tartalékokkal rendelkező gáztömeg szivárgását, vagy ez a mostani kijelentés csak azt a célt szolgálja, hogy lendítsen a turizmuson?
Civil kutató segíti a Jupiter felhőzetének megismerését
Nemrégiben kiderült, hogy amatőr eszközök segítségével is vizsgálni lehet az óriásbolygók légkörét, gyorsabban és olcsóbban a professzionális módszernél.
Ez a NASA új terve a marsi kőzetminták hazaszállítására
A korábbi elképzelés nem megvalósítható, de a már összegyűjtött mintákat nem szabad veszni hagyni.
Tökéletes keretben örökítették meg ezt a vulkánt
Az Európai Déli Obszervatórium (ESO) fotósai általában az éjszakai égboltra irányítják kameráikat, néha azonban nappal is érdemes néhányat kattintani.
A déli sarkvidéken született, de Finnországban található ez a kráter
Egy több mint félmilliárd évvel ezelőtti becsapódás nyoma a finn táj ékessége és érdekessége, ám kalandos úton került oda.
Épül a kínai nagy napelemfal
5 kilométer széles és 400 kilométer hosszú lesz az a sáv, amelyre Kína napelemeket telepít a sivatagban.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
