Súlyos városi probléma

Az amerikai geofizikus Tom Parsons rokonlátogatáson volt Belgiumban, amikor egy városban álló hatalmas katedrálist csodált meg – számolt be az Amerikai Geológiai Szolgálat. A katedrális kőből épült, amelyet valahonnan messziről szállítottak a városba. „Valamikor néhány száz éve az emberek lebontottak egy hegyet, majd gyakorlatilag újjáépítették a város területén” – mondta Parsons. Azután elgondolkodott, hogy vajon egy ilyen súlyos építmény milyen hatású lehet az alatta lévő földfelszínre? Továbbgondolva a dolgot, mi a helyzet azokkal a fiatal városokkal, amelyek hazájában épültek a viszonylag közeli múltban, ám minden építőanyag – beton, vas, kő, üveg – máshonnan került a városokba, ehhez még hozzáadódik az ott élők mindennapi használat tárgyainak, autóinak, s egyebeknek a tömege.

A katedrális látványa kutatómunkába torkollott, és megszületett az a tanulmány, amelyet az Amerikai Geofizikai Unió folyóirata, az AGU Advances tett közzé.

A tanulmány a San Francisco-öböl régiójára koncentrált, ahol a belváros legnagyobb része a tengerpartra, s annak közvetlen közelébe épült. Arra volt kíváncsi, hogy magának a városnak a tömege miként járul hozzá ahhoz a talajsüllyedéshez, amelyet számos egyéb tényező, például a talajvíz kinyerése vagy a tektonikai aktivitás is befolyásol. Vajon a város tömege befolyásolhatja-e azt, hogy miként oszlik el a földkéregben a feszültség és beleszólhat-e a földrengések kipattanásába?

A kutató elmondta, hogy azért San Franciscót választotta a vizsgálat helyéül, mert itt rengeteg jól használható adat állt rendelkezésre. Az egyes épületek ismert tömegére vonatkozó adatokból kiszámolta, mekkora tömegűek, s így az egész régió építményének össztömegét kapta eredményül. Ehhez már csak a lakosság tömegét kellett hozzáadnia.

Nem volt túl nagy meglepetés, hogy a város és a 7,7 millió lakos együttesen akkora tömeget képvisel (1,2 milliárd tonna), mint egy nagy völgyzáró gát által visszatartott víz, ez pedig már képes a város süllyedését és a tektonikai aktivitást is befolyásolni. A számítások szerint az ilyen „súlyos” probléma már azzal is együtt jár, hogy a megnövekvő nyomás kiszorítja a kőzetekben tárolt vizet a terület alól. A város jelenlegi tömege 0,5 és 8 centi közti süllyedést eredményez 100 év alatt, más településeken azonban ennél jóval nagyobb süllyedést is hozhat a város tömege. Különösen a partok (tenger- és folyópartok egyaránt) városait veszélyezteti ez a helyzet, hiszen tovább fokozza a klímaváltozás áradásokra kifejtett hatásait.

Jelenleg a globális népesség 37 százaléka városlakó, azonban ez az arány folyamatosan emelkedik, 2050-re a becslések szerint 70 százalékot is elérheti.