Az elmúlt évtizedek legnagyobb vulkánkitörése

Alig néhány napja, 2022. elején számoltunk be a Csendes-óceánon, Tonga közelében lévő Hunga Tonga-Hunga Ha’apai nevű vulkáni sziget kitöréséről, a vulkán azonban azóta nagyon komolyan rákapcsolt.

A sziget Tongától kb. 60 kilométerre, egy geológiailag igen aktív területen található, és bár a tenger fölé csak kicsiny szirtként magasodott, a felszín alatt, a tengerfenéktől számítva már hatalmas, 1800 méteres magasságú, alapjánál 20 km átmérőjű hegy található. A hegy a korábbi kitörései során már képes volt a mostanihoz hasonlóra, ám ennek csak geológiai bizonyítékai vannak.
Az elmúlt hetekben számtalan látványos felvétel készült a sziget kisebb robbanásairól, amelyekről azóta kiderült: csak torokköszörülések voltak.

A 2015-ben létrejött földhíd, amelyen a legutolsó években a vulkán felszín fölé emelkedő kis krátere is helyet foglalt, a 2022. január 14-i és 15-i kitörésben megsemmisült. Nagyon valószínű, hogy nemcsak ez a kicsiny térség, hanem a sziget felszín alatti részét is lebontották az egymás utáni robbanások. A felszín alatt kb. 150 méterre helyezkedett el a korábbi kitörések során képződött kaldera, ami a mostani kitörésben valószínűleg szintén alaposan megváltozhatott.
A műholdfelvételeknek köszönhetően a felszíni változásokat már láthatjuk.

A robbanások nagyságát több dolog is jól szemlélteti: egyrészt a nagy magasságba, kb. 20 kilométerre feljutott kitörési felhő; a robbanás hangját nagy távolságban (több mint 2000 kilométerre a szigettől) is lehetett hallani, és a légnyomáshulláma Európát is elérte. Ha a történelmi közelmúlt legnagyobb kitörésével, a Krakatau 1883-as robbanásával vetjük össze, akkor jó felé keresgélünk! A Krakatau hangját több mint 3000 kilométerre hallották, a robbanása lökéshulláma négyszer járta körbe a Földet, mire már nem lehetett kimutatni.

Plots of the eruption show the arrival of the pressure wave. Waveform (top) and spectrogram (bottom) from an @Alaska_AVO array on the Kenai, and the second is from a nuclear treaty monitoring array in Fairbanks. Times are in UTC.3/3 pic.twitter.com/zdcNgyLvzd

— UAF Geophysical Institute (@UAFGI) January 15, 2022

No de mi történt a kicsinyke tongai szigeten? A néhány éve (geológiai értelemben „most”) feléledt vulkán krátere az elmúlt hetek kisebb robbanásai során nagy valószínűséggel úgy alakult át, hogy könnyebben kapcsolatba léphetett a tenger vizével. Ezt láthattuk az elmúlt hetek videóin, a kisebb, helyi robbanások akkor még csak látványos szórakoztatásnak tűntek. Eközben közel másfélszeresére nőtt a sziget mérete, de csak azért, hogy a 15-i robbanást követően látványosabb legyen a változás.

A Planet SkySat captured an image of Hunga-Tonga Hunga-Ha’apai today at 2:25 UTC, just two hours before its violent eruption that triggered a tsunami.

Read @tanyaofmars‘ latest blog for more details on our monitoring of the volcano: https://t.co/8MdAAnopeK pic.twitter.com/RG68ADVSEV

— Planet (@planet) January 15, 2022

Azt pedig talán könnyen megértjük, ha a mélyből érkező forró magma nagyobb mennyiségben találkozik a tengervízzel, abból komolyabb robbanás lehet! A jelenlegi esetben is ez történhetett, 15-én, magyar idő szerint, hajnal 5:14-kor (helyi időben alkonyatkor) egy 5,8-es erősségű, vulkánkitörés eredetű földrengést mértek, majd a robbanás hatására 20 kilométer magasba, a sztratoszférába jutott a kitörési felhő, amely vízszintes irányban is igen gyorsan kb. 500-600 km átmérőjűvé növekedett. A robbanás hangja – amely puskalövésekre hasonlítóan éles – igen nagy távolságba is elhallatszott, a több mint 800 kilométerre lévő Fidzsin mennydörgéshez hasonlítható erejűnek észlelték, de Új-Zéland északi szigetén, és Ausztrália északkeleti partjain is hallani lehetett (ez már közel 2000 kilométer!) A robbanás infrahangját sokkal nagyobb távolságokban is detektálták, így például Alaszkában (9300 kilométerre a vulkántól, lásd a fentebbi twitter bejegyzést) vagy az USA északnyugati államaiban.

A hatalmas kitörési felhőben elképesztő mennyiségű, több százezer villámot regisztráltak távérzékelés útján, a 15-i robbanást követően egyetlen óra alatt 200 ezer villámot produkált a vulkán kitörési felhője. A szakemberek szerint ehhez az elképesztő mennyiséghez alapvető fontosságú tényezőt jelentett a víz jelenléte a kitörésben.

A robbanás cunamit is okozott, feltehetően annak hatására, hogy a hegy tengerfelszín alatti részén jelentősebb omlás vagy leszakadás következett be. A robbanást követően a Csendes-óceán térségének jelentős részére cunamiriadót adtak ki. A közeli Tongán 1,2 méteres hullámot generált az esemény, más helyszíneken csak 30-40 centis volt a cunami hulláma. (Ez sok tényezőtől függ, a legfontosabb a helyi tengermélység alakulása).

A robbanás lökéshulláma a bolygónk légkörében a légnyomás változása formájában mutatkozott meg, és 15-én este, magyar idő szerint 20 órakor Európát is elérte. Míg a robbanás közelében, Új-Zélandon 7 hektopascal változást jelzett a barométer, addig itt Európában kicsit kisebb, kb. 1,5 hektopascal nagyságú kilengéseket lehetett észlelni a mérésekben.

A tongai kitörést több szempontból hasonlíthatjuk a Krakatau 1883-as kitöréséhez ugyan, de annak az erősségét nagyon valószínű, hogy nem érte el. Déli elhelyezkedése miatt a klímát befolyásoló (hűtő) hatása is csak a déli féltekén érvényesülhetne, ám a kibocsátott kén-dioxid mennyisége ehhez is kevésnek tűnik. A becslések szerint a vulkán hatalmas robbanásával a légkörbe jutó szén-dioxid mennyisége kb. annyi lehet, mint az emberi tevékenység révén egy nap alatt kibocsátott mennyiség, ennek hatását azonban bizonyosan ellensúlyozza a kitöréssel kijutott kén-dioxid hűtő hatása.