Kevesebb jég van a gleccserekben, mint eddig véltük

A Dartmouth Egyetem számolt be arról az új kutatási eredményről, amely felmérte a gleccserek méretét és mozgását. Az eredmények szerint, amelyeket a Nature Geoscience szakfolyóirat tett közzé, tisztább képet kaptunk a Föld jégként tárolt víztartalékairól.

A kutatócsoport több mint 250 ezer hegyi gleccsert mért fel műholdfelvételek alapján, megmérve azok vastagságát és mozgásának sebességét is. Globálisan mintegy 20 százalékkal kevesebb a hegyi gleccserekben tárolt jég mennyisége, ez pedig a tengerszint-emelkedést is kissé csökkenteni fogja.

„A világ számtalan területén kevesebb jég van, mint gondoltuk, ennek pedig sok millió ember életére nézve lesznek következményei” – mondta Mathieu Morlighem, a kutatás vezetője. Ivóvízellátás, elektromos áram előállítása, mezőgazdálkodás – többek közt ezeket a létfontosságú dolgokat befolyásolja a rendelkezésre álló víz mennyisége.

A felmérésből kiderült például, hogy az Andok trópusi régiójában 25 százalékkal kevesebb a gleccserjég, ez pedig rendkívül fontos édesvíz-forrás a dél-amerikai régióban. Emellett azonban a Himalája gleccsereiben a korábban véltnél harmadával több a jég, ez az ázsiai népekre nézve kedvező is lehetne, ám e gleccserek nagy sebességgel olvadnak.

A korábbi becslések szerint a hegyi gleccserek jegének olvadása 33 centivel járult volna hozzá a tengerszint-emelkedéshez, az új felmérés alapján viszont csak 25 centi, vagyis 8 centivel kevesebb lesz a szintnövekedés, amelyet e gleccserek olvadása okoz.

Az új adatokkal a világ hegyi gleccsereinek 98 százalékáról születtek pontosabb mérési eredmények, és a legtöbb esetben az derült ki, hogy vékonyabbak a gleccserek a korábban feltételezettnél, ebből adódik a különbség a jégmennyiséget illetően. Az elkészített atlasz olyan területeket is lefed, amelyekről nem volt hasonló képünk még, például Új-Zélandot, vagy a szubantarktiszi szigeteket.

A kutatócsoport arra is felhívta a figyelmet, hogy több helyen helyszíni felmérésekre is szükség volna az édesvíz mennyiségének meghatározásához, így az Andok vagy a Himalája területén.

„Sokkal pontosabb előrejelzéseket készíthetünk mostantól arról, hogy mennyi marad ezekből a gleccserekből, ám még a kutatási eredményünk sem elegendő ahhoz, hogy a bennük rejlő vízkészletet pontosan meg tudjuk határozni” – tette hozzá Morlighem.