Texas színei és mintái
A texasi Hereford környéki mezőgazdasági hasznosítású területről készült felvétel akár egy op-art műalkotás is lehetne.
Hereford az USA Texas államának északnyugati részén található mezőgazdasági központot láthatjuk a Copernicus Sentinel–2 műhold kompozit felvételén, amelyet az Európai Űrhivatal mutatott be. Maga Hereford kb. 16 ezres lakosságú városa a felvétel alsó részén, középtájon látható, a város a nevét a brit eredetű Hereford húsmarha után kapta.
A város által etetett szarvasmarhák hatalmas tömege miatt a világ marhahús fővárosaként is ismert a félsivatagi klímájú megyeszékhely, ahol mind a növénytermesztést mind a marhatartást egy 8 államra kiterjedt ősi rétegvíz-készlet teszi lehetővé. Az Ogallala-víztározónak hívott, kb. 120 méteres mélységben elhelyezkedő rétegvíz fosszilis víz, mintegy 6 millió éve kezdődött a felhalmozódása az e mélységben lévő víztartó kőzetrétegben. Modern utánpótlása igen gyenge, ha kiürül, legalább 6000 évre lesz szükség az újratöltődéséhez. Ma az USA öntözött területeinek közel harmadát ez a rétegvíz látja el, olyan vízzel, ami még az utolsó jégkorszak idején került a föld alá. Hereford környékén a rétegvizet szélhajtású szivattyúkkal emelik ki.
A Hereford környékén olyan növényeket termelnek, mint kukorica, szója, búza és más gabona, valamint hagyma. A kerek foltok azok az öntözött területek, amelyeket egy-egy körforgó locsolóberendezés lát el vízzel, e módszerrel jól tervezhető, és így takarékosabb a locsolás.
A kompozit felvételhez háromféle, a vegetációs indexhez készült képet kombináltak, amelyeket 2019 tavaszán készített a műhold. A vegetációs index általánosan használt távérzékelési módszer, amely elárulja, mennyire egészségesek és miként fejlődnek a növények.
A piros, sárga és zöld árnyalatok azt mutatják be, hogy az adott parcella növényzete az évszakhoz képest milyen növekedési stádiumban van. A fekete színű területeken szinte semmi növény nincs, vagyis ha a teljes képet nézzük, igen előrehaladott állapotú már a növényzet. A fehéres árnyalatú területeken pedig az évszakhoz képest igen jól fejlett a növényzet.
Ez az első közeli kép egy másik galaxis csillagáról
Az épp haldokló vörös óriáscsillag a Nagy Magellán-felhőben található, tőlünk mintegy 160 ezer fényév távolságra.
November asztrofotója: Tejút és a Három Nővér
A Dolomitok szimbolikus sziklaformációja felett megjelenő csillagok és üstökös látványa: megfizethetetlen.
Új elmélet született a Mars holdjainak keletkezéséről
A Mars két szokatlanul apró holdja létrejöttéről számos elképzelés volt már eddig is, most szuperszámítógép segítségével dolgoztak ki egy új elméletet.
Bepillanthatunk a Hold túloldalának vulkanizmusába
A kínai Csang’o-6 szonda kőzetmintái arról árulkodnak, hogy 4,2 és 2,8 milliárd éve is aktív vulkanizmus zajlott a Hold túlsó oldalán.
Égi jelenségek 2024. december első felében
Újholddal majd alkonyi sarlóval kezdődik, teliholddal végződik az időszak, itt az év legjobb meteorraja is, de erős holdfényben, intim közelségbe kerül a Hold és a Fiastyúk, közelednek a leghosszabb éjszakák.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
