2021 magyarországi földrengései
Elkészült a 2021-es év hazai földrengéseit feldolgozó tanulmány.
A GeoRisk Földrengés Mérnöki Iroda Kft. szakemberei hosszú ideje éves összefoglalóban számolnak be egy-egy esztendő hazai földrengés eseményeiről. Az, hogy hazánkban nem túl gyakoriak az említésre méltó vagy épp károkozó földrengések, nem jelenti azt, hogy nem is lehetnek jelentős, károkozó rengések, vagy, hogy a tudományos értékű elemzésekre nincs szükség, hisz ezen adatok segítségével lehet előrelátóan tervezni.
Az éves jelentés alapján 2021 átlagos évnek tekinthető, a hazánkat magában foglaló földrajzi területen 1959 esemény volt, amelyekből 467 természetes eredetű földrengés, 1492 pedig robbantások (kőbányákban végzett munka során) keltette rengés volt. A lakosság által is érezhető földrengések száma 7 volt, e rengésekből kettő Horvátországban pattant ki (ezek a 2020 év végi petrinjai rengés utórengései voltak), kettő Ausztriában, egy Ukrajnában, s a maradék 2 epicentruma volt hazai területen. Egyik esemény sem okozott károkat.
Nem mindenki számára egyértelmű kifejezés az epicentrum és a hipocentrum, amelyekkel a földrengések kapcsán gyakran találkozunk, érdemes tisztázni. A hipocentrum a felszín alatt az a pont, ahol maga a rengés kipattant, vagyis a földrengés fészke, ez néhány kilométertől (bizonyos esetekben pár száz métertől) több száz kilométerig is terjedhet. Az epicentrum a földrengés fészke fölött a felszínen helyezkedik el. A fészekmélység, amely jellemző adat a rengésekre, e két pont távolságát jelenti.
A két, hazai területen létrejött, és csak kis helyen érzett rengésből az első 2021. március 2-án éjjel a zalai Sormás környékén volt érezhető, a 2,6-es erősségű volt és 13,7 kilométeres mélységben pattant ki; a második Répcelak közelében, szeptember 18-án kora hajnalban, 7,7 kilométeres fészekmélységgel, és 2,8 magnitúdós erősséggel szintén csak kis területen volt gyengén érezhető.
A hazai földrengésmérő állomások egy 1995-ös fejlesztést követően az ország területén a lakosság által érezhető rengéseket már be tudják mérni. 2021-ben összesen 31 földrengésmérő állomás üzemelt folyamatosan, ezekből 16 a GeoRisk Földrengés Mérnöki Iroda, 15 pedig az ELKH Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium üzemeltetésében működik.
Megkezdte működését a brit űridőjárás-előrejelzés
A nagy napkitöréseket követő geomágneses háborgás az infrastruktúrában is kárt tehet, és az egyre kifinomultabb elektronika kimondottan érzékeny erre.
Üveggyöngyök hevernek a Holdon
A holdpor szürke, azonban találtak benne rengeteg vöröses színű minigyöngyöt, amelyektől egyes helyeken a holdfelszín is vörösessé vált.
Így is túl lehetett élni a hógolyó-Föld időszakokat
Bolygónkon több esetben is globális eljegesedés zajlott, amelyeket azonban az élővilágunk sikerrel túlélt.
Már 140 éve is jelentkeztek a klímaváltozás hatásai
Ha lett volna megfelelő mérőhálózatunk és műszereink, akkor már a 19. század vége felé is kimutatható lett volna az ember ipari tevékenységének hatása az éghajlatra.
Együtt változik a légköri oxigén és a földmágnesség
Bár nem világos, van-e ok-okozati kapcsolat, de úgy tűnik, az elmúlt 540 millió évben a földi mágnesség erőssége és a légköri oxigén mennyisége ugyanúgy és ugyanakkor változott.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
