Föld alatti bányatüzek

A leghosszabb ideig égő ismert széntelep az ausztrál Új-Dél-Wales tartományban található Wingen nevű hegy, amely a vizsgálatok szerint mintegy 6000 éve izzik, és az őslakosok legendáiban is szerepel (a hegy neve maga is tüzet jelent a helyi őslakosok nyelvén). Amikor az európaiak megismerték a hegyet, vulkáninak hitték a belőle áramló füstöt, és csak a 19. században derült fény arra, hogy a 30 méterrel a föld alatt lévő szén ég, amelyet homokkő réteg fed – a fedőkőzeten, annak repedésein az oxigén, illetve a füst átszivárog. Az ilyen felszín közeli, vagy épp a felszínt elérő szénrétegeket egy villámlás is begyújthatja, de a közeli bozóttűz is ráterjedhet, ám a spontán öngyulladás is előfordul.

Azonban nem minden esetben ilyen természetesek az okok. Világszerte szénbányák ezreiben van elolthatatlan bányatűz (a legtöbb Kínában), és például egy külszíni fejtés során a tűz az oxigént kapó szénrétegben újra is éledhet.

Az EOS földtudományi hírportál a Zimbabwe bányáiban izzó szénről számolt be, annak a felszínre tett káros hatásairól. Hwange városka lakói, különösképp a gyerekek, megszenvedik a közeli szénbánya föld alatti izzásának hatásait. Az égő bánya feletti talajréteg instabil, az állatok vagy az emberek alatt is könnyedén beszakadhat, gyakoriak az égési sérülések a bánya feletti, nem bekerített, veszélyes területeken.

A kb. 20 ezer fős város alatt húzódik a világ egyik legnagyobb szénlelőhelye, a jelenlegi kitermelési ütem alapján még ezer éven át bányászhatnak itt, s e városban működik az ország legnagyobb hőerőműve is. Még egy „leg” is a városhoz köthető: Zimbabwe legnagyobb bányaszerencsétlensége is itt esett meg, 427 halálos áldozattal.

A szénbányatüzek a világ szén-dioxid-kibocsátásának 3 százalékát adják, s évente 40 tonna higany jut a levegőbe a kiáramló füst révén. A Hwange és környéke alatt izzó szén számos itt élő számára élethosszig tartó rokkantságot okozott, a füst pedig leginkább a gyerekek egészségét veszélyezteti állandó jelleggel. A tűz miatt le kellett zárni egy településeket összekötő utat is (a talaj megrepedezett és használhatatlanná vált maga az út is emiatt). A szénréteg a zimbabwei bányában a feltételezések szerint öngyulladás útján kapott lángra.

A terület tulajdonosa, a HCCL bányavállalat igyekszik a lakosság tájékoztatásával is figyelmeztetni a föld alatti tüzek veszélyeire, de ők maguk is segítségre szorulnak. Egy német cég, a DMT folytat méréseket és vizsgálatokat a területen, s igyekeznek megállapítani, hogy mekkora kiterjedésben és hol is ég pontosan a föld alatt a szén, az eredmények néhány hét múlva várhatóak. A német szakemberek és afrikai kollégáik, valamint a zimbabwei Környezetvédelmi Minisztérium szakemberei is bíznak benne, hogy a felmérést követően rövid időn belül képesek lesznek megfékezni a föld alatti tüzeket. Ebben a HCCL-nek jelentős szerep jut, mind a jelenlegi tűz kioltásában, mind az esetleges jövőbeliek megakadályozásában. A Természeti Erőforrások Kormányzati Központja úgy véli, a bányavállalat felelőssége volna a széntelep tüze miatt megsérültek, rokkantak támogatása is.

Az ausztrál Wingen-hegy gyomrában még ma is izzik a szén, a helyszín környéke természetvédelmi oltalmat kapott a különleges geológiai jelenség miatt, és turistalátványosság is. Az izzás évente egy méternyit halad déli irányba,  s eközben a felül elhelyezkedő élővilágot lassan elpusztítja.