Először bizonyították, hogy az erdőtüzek miatt is csökken az ózonpajzs

A Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) kutatója vezette nagy, nemzetközi csoport a PNAS tudományos folyóiratban tette közzé a vizsgálati eredményeit, melyekben sikerült feltárni azokat a kémiai folyamatokat, amelyek az erdőtüzek füstje révén az ózonpajzsunkat roncsolják.

A 2019-2020-as ausztrál tüzek nemcsak a földfelszínen végeztek rettenetes pusztítást, de több mint egymillió tonna füstöt, illetve koromrészecskét pumpáltak a légkörünkbe, s ez elérte a 35 kilométeres magasságot. Az új kutatás eredményei alapján a füst az ózont bontó kémiai reakciókat indította el az ózonpajzsunk otthonául szolgáló sztratoszférában.

Az ausztrál tüzek végét egészen kis idővel követte az első jel: a magaslégköri nitrogén-dioxid mennyisége hirtelen lecsökkent a sztratoszférában, ez pedig az első lépés egy olyan reakciósorozatban, amelyről tudjuk, hogy az ózon mennyiségének csökkenésével ér véget. A kutatóknak sikerült összefüggést kimutatni a nitrogén-oxid csökkenésének mértéke és a magaslégkörbe jutott füst mennyisége közt. A számításokat több műhold által elvégzett mérésre, amelyekben a légköri gázok mennyiségét vizsgálták, illetve modellkísérletekre alapozták a kutatók.

A számítások szerint az ausztrál tüzek egy százalékkal csökkentették a sztratoszféra ózontartalmát! Ez így önmagában nem tűnik soknak, azonban érdemes elmondani, hogy az ózonromboló vegyszerek betiltását követően az ózon mennyisége 10 év alatt pont ugyanennyit tudott növekedni… Ez azt jelenti, hogy egy jelentős erdőtűzzel járó néhány hetes időszak képes 10 évnyi, lassan visszaszerzett ózonmennyiség sikerét eltörölni. Az előrejelzések szerint a jövőben a tüzek gyakoribbá és hevesebbé is válnak, és az ózonpajzsunk regenerációja hosszú éveket fog késni emiatt. A kutatást vezető Susan Solomon légkörkutató elmondta: „Az erdőtüzek füstje olyan méregkeverék, amelynek egyes szerves összetevői önmagukban is komplex rémségek. Attól tartok, ezek az ózont lebontó reakciók egész sorát indítják meg, s most őrült tempóban igyekszünk ezeket mielőbb feltárni.”

Az ózont pusztító CFC-k betiltása (montreali egyezmény) óta 35 év telt el, és a hatások csak lassan érvényesülnek. Több évtizedbe telik, míg a korábban feljutott káros gázok kiürülnek a légkörből, így csak lassanként tud gyógyulni az ózonpajzsunk. Mindezen lassúság ellenére az ózonpajzsunk védelmére meghozott intézkedések az emberiség első nagy közös környezetvédelmi sikerét jelentik, amely jó példaként szolgálhatna számtalan más, hasonlóan fontos közös akcióhoz.