Vilmos, Viola, Vilma2022. június 25., szombat
Föld

Kontinensek találkozásáról árulkodnak a tibeti hévizek

National Geographic Magyarország

A Himalája annak hatására jött létre, hogy az Indiai-kőzetlemez nekiütközött Eurázsiának, de vajon hol húzódik pontosan a két kőzetlemez határa?

Hévforrás Tibetben
Forrás: Stanford University / Ping Zhao

A Stanford Egyetem vezette azt a kutatást, amelyben a Himalája és a Tibeti-fennsík hévforrásait mérték fel, nemcsak a források elhelyezkedését, hanem azok víz-összetételét is. Összesen 225 meleg vizű forrásból sikerült mintát venni és elemezni, s ennek segítségével megrajzolni azt, hogy hol végződik India, és hol kezdődik Ázsia, legalábbis kőzettani értelemben, s a vizek összetétele a mélyben lejátszódó folyamatokat is megmutatta.

„Régi vita a geológusok körében, hogy vajon két kontinentális lemez ütközése is olyan-e, mint egy kontinentális-óceáni ütközés?” – mondta Simon Klemperer, a kutatás egyik szakembere, a Stanford geofizikus professzora. „Ennek az az oka, hogy igen kevés mérési adatunk van, a szeizmológiai jelek pedig nem adnak válaszokat, ezért is fordultunk a geokémiához, hogy egész más módon végezzünk méréseket.”

Klemperer majd egy évtizeden át tibeti és indiai expedíciókon vett részt, mintákat gyűjtött a felszínre törő meleg vizekből, s azok kémiai összetételével igyekezett meghatározni, mi is zajlik 80-100 kilométeres mélységben. A vizekben lévő nemesgáz, a hélium izotóp-összetétele segítségével azt határozhatták meg a szakemberek, hogy az adott forrásvíz a hűvösebb Indiai-lemez, vagy a forróbb Eurázsiai-lemez felett eredt-e.

A sárga pontokon található meleg vizű források az Eurázsiai-lemezen, míg a kék színnel jelöltek az Indiai-lemezen erednek.
Forrás: Stanford University

A kutatási eredmények (amelyek hamarosan a PNAS hasábjain látnak napvilágot) alapján csak a régió déli része alatt érkeztek a forrásvizek az Indiai-lemezről, vagyis a geokémiai vizsgálatok cáfolták a korábbi elméletet, amely szerint kis szögben csúszott be India az Eurázsiai-lemez alá. A Himalája alatt még érintkezik India és Eurázsia, azonban északabbra, a Tibeti-fennsík alatt már nem, s a földköpeny forró kőzetei ékelődnek be a két lemez közti hézagba.

„Elképesztő, hogy pár kilométernyi pontossággal meg tudtuk határozni a kontinenseket elválasztó vonalat a 100 kilométeres mélységben elhelyezkedő kőzetlemezhatárok felett” – mondta Klemperer.

A vizsgálati eredmények arról is vallanak, hogy a kőzetlemezek, függetlenül attól, hogy óceáni-kontinentális, vagy kontinentális-kontinentális párokban találkoznak, mindkét esetben nagyon hasonlóan viselkednek. Korábban, csak a szűkösen rendelkezésre álló adatok alapján úgy vélték a szakemberek, hogy a kontinentális lemezek találkozásakor ezek közelebb húzódnak egymáshoz. Az eredményeink alapján a kontinentális és az óceáni lemezek alábukását nem két különböző folyamatként, hanem egyazon folyamat két, kicsit eltérő változataként kell kezelnünk, Klemperer szerint.

A lemeztektonika, az 1960-as évektől általánosan elfogadottá vált elmélete gyökeresen változtatta meg az elképzeléseinket a bolygónk kőzetburkának folyamatairól. Ráébredtünk számos geológiai jelenség okára, a hegységképződéstől a földrengéseken át a vulkánkitörésekig, ám az nem volt világos, miért mozognak, s miért pont úgy mozognak a kőzetlemezek, ahogy teszik. A most feltárt adatok fontos részletekre világítanak rá, például a földköpenyben lévő konvektív áramlásokat szabályozó folyamatokra.

A geológiai felismerésnek gazdasági hatásai is vannak. Amióta csak a spanyol hódítók rábukkantak az Andok hegylánca által a felszínre hozott értékes fémekre, azóta tudjuk, vannak helyek, ahol az értékes ásványkincsek sokasága megtalálható. Dél-Tibetről nemrégiben derült ki, hogy számos értékes fémet (például, arany, réz, cink, ólom) és más ásványkincseket rejt, azonban ezek keletkezését a régi kontinentális ütközési modell alapján nem igazán lehetett megmagyarázni. A most feltárt összefüggések azonban azt jelzik, hogy a kontinentális lemezek találkozásakor is kialakulnak ásványkincsek, hasonlóan az óceáni lemezek alábukási zónáihoz (amilyen az Andok).

Emellett a most India-Tibet térségében lejátszódó földtani folyamatok azt is megmutatják, milyen jövő vár Ausztrália és Indonézia, szintén kontinentális lemezeinek ütközésekor, amely még csak most kezdődik el.

Hozzászólások

1549 zsák szeméttel kevesebb a Tisza-tavon

1549 zsák szeméttel kevesebb a Tisza-tavon

Rekordszámú résztvevővel, vidám hangulatban és rekord mennyiségű összegyűjtött hulladékkal zárult a III. Tisza-tavi PET Kupa.

A Yellowstone-ban nemcsak vulkáni érdekességek vannak

A Yellowstone-ban nemcsak vulkáni érdekességek vannak

A Yellowstone Nemzeti Park, amely a világ legelső nemzeti parkja, leginkább a vulkáni utóműködéshez kapcsolódó jelenségeiről híres, ám más izgalmas földtani érdekesség is van itt.

Lángoló Alaszka

Lángoló Alaszka

Az állam területén zivatarok villámai gyújtották fel a száraz növényzetet.

Így működnek a tornádók

Így működnek a tornádók

Ha megértjük, miként keletkeznek e veszélyes időjárási jelenségek, akkor a kockázatainkat is csökkenteni tudjuk.

Elindult a III. Tisza-tavi PET Kupa

Elindult a III. Tisza-tavi PET Kupa

Tizennégy pillepalackokon lebegő hajóval és kenus különítménnyel startoltak el a csapatok pénteken a folyótisztító és hulladékgyűjtő III. Tisza-tavi PET Kupán Tiszafüredről.

National Geographic 2022. júniusi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

11 600 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlapNational Geographic 2020. decemberi címlapNational Geographic 2021. januári címlapNational Geographic 2021. februári címlapNational Geographic 2021. márciusi címlapNational Geographic 2021. áprilisi címlapNational Geographic 2021. májusi címlapNational Geographic 2021. júniusi címlapNational Geographic 2021. júliusi címlapNational Geographic 2021. augusztusi címlapNational Geographic 2021. szeptemberi címlapNational Geographic 2021. októberi címlapNational Geographic 2021. novemberi címlapNational Geographic 2021. decemberi címlapNational Geographic 2022. januári címlapNational Geographic 2022. februári címlapNational Geographic 2022. márciusi címlapNational Geographic 2022. áprilisi címlapNational Geographic 2022. májusi címlapNational Geographic 2022. júniusi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket