A földrengések egyik hatását eddig nem vették figyelembe
Egy adott helyszín földrengés-veszélyességét számos tényező befolyásolja, dán kutatók most arra jöttek rá, hogy eddig egyet kihagytak a számításokból.
A földrengéseket a bolygónk kőzetlemezeinek mozgása, a törések mentén e mozgások miatt felhalmozott feszültség okozza, azonban, amint azt a Koppenhágai Egyetem szakemberei egy, a Geophysical Journal International hasábjain nemrégiben közzé tett tanulmányban leírták, a rengések maguk is visszahatnak a kőzetlemezek mozgására. Ez azt is jelenti, hogy egy földrengés e módon is befolyásolni tudja az ugyanezen helyen a jövőben kipattanó rengéseket, ám ezt a tényt eddig nem számították be a veszélyjelző modellekbe, számolt be a Eurekalert.
A kutatók az 1999-ben a törökországi Izmitben pusztító, a hivatalos adatok alapján legalább 17 ezer halálos áldozattal járó földrengést vették vizsgálataikhoz alapul. E rengésre talán onnan emlékezhetünk, hogy a nagyszerű Mancs nevű miskolci mentőkutya, 5 nappal a rengés után, reménytelen helyzetben megtalált egy, a romok alatt csapdába esett kislányt, akinek az életét sikerült megmenteni így. A kutatók igen nagy érzékenységű GPS adatokat elemeztek, s ebből vontak le következtetéseket: az Anatóliai-lemez, amelyen Törökország helyet foglal, az izmiti rengés után kissé más irányban mozdult tovább, s ez azóta már befolyásolta a rengések kipattanását.
„Úgy tűnik, a kőzetlemezek mozgása és a földrengések közti kapcsolat nem egyirányú. A rengések maguk is befolyásolják a lemezek mozgását” – mondta a kutatás vezetője, Juan Martin De Blas. Ahogy megváltozik a lemezek mozgása, ez hat a jövőbeli rengések kialakulására is. Ha egy lemez más irányt vesz, vagy a korábbihoz képest megváltozik a sebessége, ez valószínűleg hatással van arra, hogy milyenek lesznek a lemezhatáron kipattanó rengések később.
Mivel régebben nem voltak pontosan mérhető adatok, ezért a földrengésmodellek azzal számolnak, hogy a kőzetlemezek folyamatosan ugyanúgy mozognak, az új felfedezés azonban olyan tényezőt jelent, amelyet feltétlenül bele kell vonni e modellekbe. Ráadásul azt is felismerték a kutatók, hogy nemcsak a kőzetlemezek határán elhelyezett GPS-mérők adataiból, hanem a lemezek belső területein lévőkkel kiegészítve lehet igazán pontos képet kapni a változásokról.
Mivel most csak egyetlen helyszínen végzett mérésekből számoltak a kutatók, felhívták a figyelmet arra is, hogy másutt is el kell végezni hasonló vizsgálatokat, bár úgy vélik, mindenütt ugyanígy jelen lesznek ezek a hatások.