Megnőttek Dél-Amerika szójaföldjei

Sokan még mindig úgy hiszik, hogy a szóját a húsfogyasztást mellőző emberek számára termelik, holott a világ teljes szójatermelésének mindössze 7 százaléka kerül közvetlen emberi fogyasztásra, 93 százalék állati takarmány lesz, így ezt hús és tejtermék formájában eszi meg az ember.

Az Earth Observatory egy térképen összegezte, miként változott Dél-Amerikában a szójatermelés az elmúlt 2 évtizedben, a zöld egyre sötétedő árnyalatai növekedést, míg a barna árnyalatai csökkenést jelentenek.

Egy 2021-ben közzé tett tanulmányban a felmérés adata számszerűsítve is megjelent: kétszeresére nőtt 20 év alatt a szójatermő-terület nagysága a kontinensen! A legnagyobb növekedést a száraz erdő és szavanna-jellegű brazil Cerrado, és az Argentína, Paraguay és Bolívia határain belül lévő Gran Chaco területén tapasztalták. Azonban a szójaföldek egy része az őserdőbe nyomult be, Amazónia területén konkrétan tízszeresére nőtt a szójatermő területek nagysága. Az új termőterületek harmadát elsődleges őserdő helyén (vagyis olyan őserdőben, amely korábban érintetlen volt) alakították ki, és gyakran marhalegelő volt a szójaföldek előtt e területen.

Dél-Amerikában nem az önellátó növénytermesztés növekszik, hanem a legtöbb esetben nagy ültetvényesek bővítik a termelést, hogy ki tudják elégíteni a takarmányigényt, amit a növekvő kínai és európai húsfogyasztás generál” – mondta el Xiaopeng Song, a Marylandi Egyetemen működő Globális Földkutató Program (GLAD) szakembere.

A mezőgazdasági növénytermesztésre használt földterület világszerte növekedett, 2003-tól kb. 1 millió négyzetkilométernyi terület (ez kb. Egyiptom méretével azonos) növénytakarója változott természetesből mezőgazdaságivá. Afrikában összetett a helyzet: bár a növekedés lassult, itt 79 százalékban természetes élőhely helyére került növénytermesztésre használt föld, és bár a szegény, és gyorsabban gyarapodó népességű helyeken ez az emberek saját megélhetésére („konyhakert”) szolgál, vannak területek, ahol külföldi, főként kínai befektetők alakítottak nagyüzemi mezőgazdálkodásúvá földeket. Afrikában kb. 530 ezer négyzetkilométerrel, Dél-Amerikában 370 ezer négyzetkilométerrel nőtt a megművelt területek nagysága, a többi kontinensen a növekedése mérsékelt volt, Észak-Amerika és Európa földterületei stagnáltak, és például a Szovjetunió felbomlása után, orosz területeken igen sok földön felhagytak a mezőgazdasággal. Voltak régiók, ahol a vízhiány miatt döntöttek ugyanígy, például Szaúd-Arábiában.