Torrevieja színei

A Nemzetközi Űrállomásról készült az a fotó, amelyen a délkelet-spanyolországi Torrevieja kikötővárosát és környékét látjuk, a Földközi-tenger kékjével, és a város két sós tavának zöldes (La Mata) és rózsaszín (Torrevieja) vizével együtt. A tavak felszínének fodrozódó vizéről a napfény is visszaverődik, így a fotón még kissé fehéres csillogást is kaptak, az Earth Observatory beszámolója szerint.

A legkülönösebb a rózsaszínű tó víztömege, a hipersós tóban, mint oly sok helyen világszerte, egy sókedvelő algafajnak, a Dunaliella salina nevű egysejtűnek köszönhető e furcsa árnyalat, az alga ugyanis béta-karotin termelésével védekezik a só hatása ellen. Hozzátesz még az árnyalathoz egy archea, a Halobacterium egy itt élő faja is, amelyben egy vörös pigment található. A Laguna de Torrevieja sótartalma a Holt-tengeréhez hasonló, kb. 350 gramm literenként.

E hipersós víz különleges élővilágot is hoz, a tóban lakó, az egysejtűeket fogyasztó rákocsákat rózsás flamingók eszegetik, s nekik köszönhetően a tollazatuk is gyönyörű színt ölthet. A Ramsari Egyezmény alá tartozó természetvédelmi terület, a két hipersós tavat magában foglaló vizes élőhely lakói közt találhatunk még szulákat, vagy épp berki verebeket is, és számtalan vándormadár tart pihenőt a partjaikon. A zöldes színű La Mata tó kissé alacsonyabb sótartalmú. Ma mindkét tó és közvetlen környékük természetvédelmi terület, a Mata- és Torrevieja-tó Nemzeti Park őrzi a természeti értékeket.

A terület lakói évszázadok óta e sós tavakból élnek, évente több száz tonna só lepárlásával még ma is hozzájárulnak a spanyol konyha ízeihez. A régió napfénytartalma, kevés csapadéka és így a nagy párolgás ideálissá teszik a tavakat a sólepárláshoz, amelynek régészeti nyomait már a római korból is megtalálták. Torrevieja neve is e tevékenységhez köthető, eredetileg „Torre Vieja de las Salinas” volt, vagyis a sólepárlók öreg tornya, amellyel a kalóztámadások ellen igyekeztek védeni az értékes sót.