Fejlődő turzás Kanada határán

Washington állam északi peremén, a Kanadától elválasztó tengerszorosban látványos turzás található.

A világ egyik legszebb tengerpartját az USA Washington államának északi csücskében találjuk, az Olympic-félsziget csendes-óceáni oldalán, vadregényes, a meredek parttól elkülönült magányos szirtek, megtépázott fenyőkkel ormaikon várják az idelátogató turistákat.
Ha valamilyen érthetetlen okból megunná az ember ennek a fenséges partnak a látványát, csak egy kicsit kell mennie, hogy a félsziget védett, Juan de Fuca-szoros felé eső oldalán egy sokkal békésebb tengerpartot találjon. Az Olympic-félszigetet és a kanadai Vancouver-szigetet elválasztó csatorna, a Juan de Fuca-szoros keleti vége közelében áll Dungeness, egy aprócska város, amelynek partját Észak-Amerika leghosszabb természetes eredetű turzása ékesíti, amelyet az Earth Observatory mutatott be. Az űrfelvételen (nyitóképünk) a tengerpart közelében világosabb zöldes árnyalattal láthatjuk azt az áramlatot, amely a turzást a tengerben lebegő finom homokszemcsékből felépíti.
A turzás egy hosszan elnyúló homokpad egyes sekély vizű tengerpartokon, amelyet a hullámok által szállított üledék épít fel, s mivel a tenger állandóan hullámzik, a turzás is folyamatosan változik. Irányát, alakját a tengerpart vonala, amelyet követ, illetve a hullámverés iránya határozza meg, gyakran találkozhatunk vele az Adriai- vagy a Balti-tenger partjain.
A kisváros után elnevezett Dungeness-turzás mintegy 8 km hosszúságú, jó része természetvédelmi terület, gazdag madárvilágának is köszönhetően, végig bejárható út vezet rajta a keleti végénél álló, látogatható világítótoronyig. A turzás azonban igen fiatal képződmény!
A Juan de Fuca-szoros a jégkor végén született, a területet 14,5 ezer éve még jég borította, majd kb. egy évezred alatt visszahúzódva szárazra került, de csak rövid időre, néhány száz év alatt az emelkedő tengerszintnek köszönhetően apránként kezdte felvenni a ma látható arcát. Jelenlegi tengerszintjét és arculatát kb. 5500 éve érte el a terület, ezt követően kezdett kialakulni e különleges képződmény.
A turzás azonban ma is állandóan változik, keleti vége folyamatosan nő, 1855-1985 között évente 4 méterrel gyarapodott a hossza! A nagyobb viharok idején a hullámverés egy-egy szűkebb ponton képes megbontani a turzás vonalát, de ezek a sérülések igen gyorsan „begyógyulnak”.
A turzás alapanyagát a délnyugati végénél álló meredek, laza jégkori üledékből felépült partszakasz folyamatos eróziója biztosítja, s ez egyúttal a régió ragadozó halai, például a lazac számára fontos zsákmányt jelentő apró halak életterét is létrehozza. Ha az omladozó partszakaszt megerősítenék, nemcsak a turzás és vele az általa lekerített, védett öböl tűnne el igen gyorsan, hanem e kis halak élettere is, így a régió ökoszisztémáját is befolyásolja a partok változása. A parton azonban sok lakóház is épült, így a terület jövője még kérdéses.
Mivel az USA nyugati partvidéke igen földrengésveszélyes hely, azt is érdemes tudni, hogy e turzás területe a kis magassága miatt különösen kitett egy esetleges rengést követő cunami hatásainak.
A Dungeness-turzást és környékét bemutató felvételt a 2021 szeptemberében felbocsátott Landsat–9 műhold készítette, 2022. április 6-án.