Lassult az óceáni medencék tágulása

Rendkívül sokrétű összefüggés- és következményrendszerben működnek az óceánközépi hátságok, az ezeken adott idő alatt termelődő óceáni kéreg mennyisége többek közt bolygónk belsejének hűlésére, a tengerszintre és a légkörön át a klímára is hatással van. Azonban, amint azt egy nemrégiben közzé tett kutatási eredmény jelzi, az elmúlt 15-6 millió évvel ezelőtti időszakban lassult az óceáni medencék tágulása, számolt be hírei között az Amerikai Geofizikai Unió. A Geophysical Research Letters szakfolyóiratban ismertetett eredmények szerint a tengerfenék mágneses mintázata alapján mintegy 37 százalékkal lassabbá vált az óceáni kéreg születése, és ennek az oka nem egyetlen folyamatra vezethető vissza.

A kőzetlemezek esetében a nehezebb, sűrűbb óceáni lemez a kontinensek határvonalát elérve a mélybe bukik, míg az óceáni hátságoknál felfelé emelkedő magma miatt új kéreganyag képződik, s ez utóbbinak köszönhetően tágulhatnak az óceáni medencék, ahogy például jelenleg az Atlanti-óceán évente 2,5 centit tágul, ennyivel kerül egymástól távolabb Euórpa és Amerika. A világátlag jelenleg kb. évi 2 centi körül jár, jelenleg a leggyorsabb 14 centis, és a bolygónk régmúltjában a legnagyobb sebesség évi 20 centi volt, a Csendes-óceán keleti részén lévő hátságnál. Ezt persze csak a geológiai közelmúltból ismerjük, hisz az óceáni kéreg mintegy 180-200 millió év alatt az alábukási zónákban megsemmisül.

A kutatók 18 nagy óceánközépi hátságot vizsgáltak meg, és bár mindegyik kissé másképp viselkedett, más tempóval termelte a kéreganyagot, némelyik hosszában is nőtt vagy épp rövidült, és szinte mindegyiknél kimutatható volt egy lassulási folyamat. Azonban nem sikerült olyan geológiai folyamatot találni, ami megmagyarázhatná az összes hátság viselkedését. A kutatók úgy vélik, nem is annyira magukban a hátságokban, mint inkább az alábukási zónákban keresendő az ok. Példa lehet az, ahogy az Andok lánca növekedett, s ennek okán nehezebbé vált a kontinentális kéreg, amely aztán így mélyebbre nyomult a köpenybe, s ez befolyásolta az alábukási zóna viselkedését. Hasonló folyamat játszódhatott le a Himalája kialakulásával is. Azonban a hegységképződés helyi folyamat, míg az óceáni lemezek lassulása globális, így a háttérben még más, ismeretlen okok is lehetnek. Elképzelhető az is, hogy a köpeny konvektív áramlatai változhattak, s együtt a hegységképződéssel, már globális hatást hoztak létre.

A kutatóknak viszont a mostaniaknál részletesebb adatokra lesz szükségük, ha szeretnék ezt a kérdést is megválaszolni.