Égi jelenségek 2022. május első felében

Egyre szebb a Tejút

A késő tavaszi Tejutat már éjfél után csodálhatjuk, de igazán szépnek hajnal előtt látszik majd, 3 óra előtt, míg a csillagászati sötétség kitart. Kicsit még a csillagászati szürkület idején is láthatjuk, ám ekkor már fokozatosan elhalványul az íve. Ez az időszak a legjobb arra, hogy kellően sötét égboltú helyszínekről megfigyeljük, fotózzuk a Tejút központi régióját, vagy épp a Skorpió csillagképet körbeölelő Rho Ophiuchi színes ködösségét

Vénusz-Jupiter közeli együttállás május 1-jén

A két ragyogó bolygó nagyon közel, csupán 20 ívpercre lesz egymástól, vagyis a telihold átmérőjének mintegy kétharmada választja csak el egymástól őket. Bár mindkét bolygó igen fényes, ne feledjük, hogy hajnalban, a navigációs szürkület világosodó egén kell őket megkeresni, így érdemes korán kelni az együttálláshoz. A páros 3 fokkal lesz a horizont felett a keleti határaink közelében 04:15-kor, Budapesten 04:25-kor, nyugati határainknál 04:35-kor. Ezután még fél órán át biztosan látjuk őket, ám sokkal szebbnek tűnnek, ha kevésbé világos még az égi háttér. A kis horizont feletti magasság miatt olyan észlelőhelyre lesz szükség, ahonnan jól rálátunk a keleti látóhatárra.

Merkúr, Fiastyúk és holdsarló az alkonyi égen május 2-án

A hármas együttállást alkonyat után, az északnyugati ég alján figyelhetjük meg. A Hold 3,5 százalékos megvilágítással igen szép, vékony sarlóval és persze az ilyenkor elmaradhatatlan földfénnyel jelentkezik, tőle jobbra 2,5 fokkal a Merkúrt, majd attól még ugyanennyivel jobbra a Fiastyúkot láthatjuk.

Az ideális megfigyelési idő keleti határainknál 21 órától, Budapesten 21:10-től, nyugaton pedig 21:20-tól kezdődik, és kicsit több mint fél óránk marad még holdnyugtáig.

Alkonyi holdsarló május 3-án

Ezen az alkonyon, kora estén, a sarló már 7,7 százalékos megvilágítású lesz, a megfigyeléséhez ideális időpont nyugati határaink közelében 21:30, Budapesten 21: 20, keleten pedig 21:10 lesz. A földfény derengését még ezen az estén is szépen láthatjuk!

Továbbra is szépek a hajnali bolygók

A négy hajnali bolygóban még továbbra is gyönyörködhet, aki nem jó alvó, mivel sajnos egyre rövidebbek az éjszakák, ezért egyre korábban is kell felkelni ahhoz, hogy valamit még lássunk a bolygókból. A legszebb 11-én lesz, ekkor a Vénusz, a Jupiter és a Mars 10-10 fokra láthatóak a keleti ég alján, majd tőlük távolabb déli irányában a Szaturnusz, 24 fok távolságban a Marstól. A megfigyeléshez 4 után néhány perccel kell a megfelelő rálátással rendelkező észlelőhelyünkre érni. Mivel a Vénusz egyre közeledik a Naphoz, ezért már nem sokáig élvezhető ez a látvány, így érdemes kihasználni a május eleji időszakot.

Májusi meteorok

Az Éta Aquaridák meteorrajának maximuma holdfénytől mentesen zajlik május 6-án, a hajnal előtti órákban. Mivel a raj Vízöntő csillagképben lévő radiánsa sajnos csak kora hajnalban kel, gyakorlatilag 3 óra után láthatunk e rajból eredő, igen gyors meteorokat. A maximum idején óránként 5-8 meteor bukkanhat fel, ami nem sok, ám az alacsonyan álló radiáns miatt hosszabb égi utat járnak be, így látványosak lehetnek. E meteorraj érdekessége, hogy a szülő égitestje az 1P/ Halley üstökös.

Aktív még az Epszilon Lyridák, amely május 10-én jut a maximumához, ám ez a raj igazán szűkösen méri a hullócsillagait, mindössze 2-3 jut óránként, és a Lant csillagkép közelében van a radiánsa. A kis aktivitás miatt erre külön nem érdemes készülnünk.