Elvesztett jég, megtalált sziget?
Antarktika keleti partja mentén a Glenzer-Conger-selfjég jórészt odalett, ám ennek eredményeként akár gyarapodhat is az ottani szigetek száma.
Nem egy olyan szigetre bukkannak már a sarkvidékeken, amely a jég visszahúzódása, feldarabolódása és olvadása miatt kerül elő, egy ilyen esetről számolt be az Earth Observatory. A kelet-antarktikai partok közelében évtizedek óta felismerhető kicsiny, kerek, domború foltként látszott a műholdfelvételeken a mára a jég közül kiszabadult sziget, ezen időszak alatt, a körülötte lévő jégtől függetlenül végig megtartotta alakját. Akkor is érintetlen maradt, amikor hatalmas jéghegyek ütköztek neki, s morzsolódtak fel ennek okán, s még akkor is megvolt, amikor 2022 márciusában a selfjég itt teljesen összeomlott.
A kerek sziget nemcsak állandónak, hanem a környezetéből kissé kiemelkedőnek is tűnik. Műholdas megfigyelés szerint, amikor az ICESat-2 átrepült a sziget egyik széle felett, lézeres magasságmérője 35 méteres tengerszint feletti magasságot mutatott.
Mindezek ellenére azonban nem bizonyos, hogy valóban egy eddig ismeretlen szigetet találtak-e, és hagyományos értelmében vett szigetről van-e szó. Ez azt jelenti, hogy nem tudni, van-e még a jelenleg jéggel és hóval borított domborulat alatt a tengerszint fölé nyúló szilárd talaj. John Gibson, az Ausztrál Antarktiszi Divízó szakembere szerint ez lehet akár egy tipikus jégsziget is, vagyis egy olyan szilárd jégsapka, amely egy tenger alatti kiemelkedés tetején ül. Az ilyen jégszigetek egy ideig önfenntartóak lehetnek, ami azt jelenti, hogy a felülről folyamatosan halmozódó hó és jég pontosan ugyanannyival növeli a szigetet, amennyi a jegéből a tengerszint alatt el tud olvadni. Ha ez az egyensúly felborul, akkor a jégsapka is elvékonyodik, s elsodorhatja a tenger. Gibson szerint „a névtelen sziget többé-kevésbé állandó része a jeges tájnak, ám egy napon elszakadhat a talapzatától és jégheggyé válhat”.
Ahhoz, hogy kiderüljön az igazság, vagy hajóval kell a helyszínre menni és megkeresni a jég alatt kiálló szirtet, vagy radarméréssel bepillantani a jég alá. Christopher Schuman, a Marylandi Egyetem glaciológusa (jégkutatója) szerint a műholdas magasságmérés szerint „jó nagy adag fagyinak kellene azon a tölcséren lennie, ha nincs a sziget jege alatt a tengerből kiemelkedő szárazulat”.
2019-ben az USA földrajzinév-bizottsága egy hasonló módon előbukkant szigetet Jégtörő-szigetnek nevezett el, ez még 1996-ban bukkant ki a Larsen B-selfjégből. 2020-ban egy olyan szigetet fedeztek fel egy hajós expedíción, amely egykor a Pine Island-gleccser selfjegébe ágyazódott.
Valószínűleg további hasonló szigetek bukkannak majd fel az olvadó, darabolódó jég helyén. Mindemellett a nagyobb kutatói jelenlét is segíthet ezen szigetek felismerésében, illetve sziget voltuk igazolásában.
A NASA már tervezi a következő űrteleszkópot
Az eszköz majd a 2040-es években kezdheti meg munkáját, ám a tervezésbe már belefogtak.
Tisztázták egy kihalási hullám okát
A devon időszak végén jelentős, főként a tengeri élővilágot érintő kihalási hullám zajlott.
Hogyan válasszunk környezettudatosabb macskaeledelt? (X)
Csupán tízből három felnőtt figyel oda fokozottan arra, hogy minél kisebb legyen az ökológiai lábnyoma, és leginkább ők is a szelektív hulladékgyűjtésben és a csomagolóanyagok használatának csökkentésében jeleskednek – derül ki a Nestlé PURINA novemberi felméréséből.
Piros pixelek
Az Earth Observatory a napokban három működő vulkánról is közzé tett űrfelvételt, amelyeken infravörös mérések nyomán a kráterek hője is jól látható.
Akár már 7 év múlva elérhetjük a másfél fokos melegedést
A klímacélok szerint ennek az évszázadnak a végéig szabadna bekövetkeznie a másfél fokos globális felmelegedésnek, azonban egy új kutatás arra jutott, hogy a kibocsátások növekedése miatt sokkal hamarabb elérhetjük.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
