Különleges barna gyémántot találtak

Az USA Arkansas állama Gyémánt Kráter Állami Parkjában (ez a nemzeti parknak megfelelő, ám országos helyett állami szintű védettséget élvező terület) egy erre kijelölt és e céllal felszántott területen belépődíjért cserébe bárki kereshet gyémántokat, ehhez a parktól bérelhet felszerelést is. Aki szerencsés, és talál is a drágakőből, az meg is tarthatja (a park igazolást is ad róla, hogy innen származik a kő).

2022 áprilisában Adam Hardin, a gyémántlelőhely egyik rendszeres látogatója egy 2,38 karátos barna gyémántra bukkant, ami ugyan nem tűnik túl nagynak (kb. fél grammos, mérete nagyjából egy szem tarkababénak felel meg), ám a park idei gyémántjai közt így is rekorder.

Hardin már több mint 10 éve jár vissza és már eddig is több száz apróbb gyémánttal lett gazdagabb, ám ez az első olyan köve, amely 2 karátosnál nagyobb. A kő kávébarna színű, kissé fémes fényű (ez jellemző az itt talált gyémántokra), és kerekded alakú, zárványok és hasadékok is vannak benne, számolt be a park sajtóközleményében.

A legtöbben az úgynevezett nedves-ülepítéses technikával keresik a gyémántokat (a videóban megnézhetjük, miként), amelynek végeredményeként kapott kis kavicshalomból manuálisan kell kiválasztani a gyanús köveket. A bab nagyságú kő kiugrott a halom apró kövei közül. Hardin a kövének a „Frankenstone” nevet adta, ami a Frankenstein alapján született szójáték, s a kő csúnyácska küllemére utal. A megtaláló, aki eddigi gyémántjait is eladta, ezt is pénzzé teszi majd. A parkban 2022-ben eddig 260 gyémántot találtak, átlag napi két követ lelnek a szorgos látogatók. 2021-ben egy 4,38 karátos, sárga gyémánt volt az év során talált legnagyobb kő.

A gyémánt ugyan bármilyen színű lehet, a benne lévő szennyező anyagok miatt, ám itt, a parkban találtak közt a leggyakoribb a fehér (áttetsző), majd a barna és a sárga következik. A legelső gyémántra 1906-ban bukkant rá az akkori tulajdonos, azóta több mint 75 ezer darabot szedtek ki a talajból. A terület 1972-ben vált magánbirtokból állami parkká. Itt került elő az USA legnagyobb gyémántja, az Uncle Sam is, amely egy rózsás fényű fehér, 40,23 karátos (8,046 grammos) kő volt, és 1924-ben találtak rá. A bányászat korai évtizedeiben az apróbb gyémántokra nem fordítottak figyelmet, így ma a korabeli technológia maradékát „bányászhatják” az érdeklődők.

Minek is köszönhető a gyémánt e szokatlan helyszínen? Ezelőtt 95 millió évvel egy nagy mélységből eredő vulkán működött itt, amely a köpeny felső részéből származó magmát vezetett a felszínre, s e magmában jutottak fel az egykori kontinentális kéreg alatt született gyémántok is. A vulkáni kőzetekben talált zárványok alapján ez beigazolódott: 5 gigapascal nyomáson, kb. 160 kilométeres mélységben születtek a ma is megtalálható gyémántok. A terület abból a szempontból különleges, hogy nem a szokványos kimberlitben, hanem egy másik típusú magmás eredetű kőzetben, lamproitban találhatóak a gyémántok.