A Hạ Long-öböl smaragdja
Vietnám elbűvölő tengeri területét a növényzettel borított meredek mészkőszirtek teszik egyedivé.
A Tonkini-öböl egyik régiója az a fantasztikusan vad táj, amelyet 1994 óta a Világörökség listáján is megtalálunk: a Hạ Long-öböl. A karsztos mészkőszirtek száma megközelíti a 2000-et, bár néhányuk csupasz, jórészt növényzettel borítottak, ám – a karsztnak köszönhetően – barlangok is találhatók itt. A legmagasabb sziget 400 méterrel emelkedik a tengerszint fölé. A trópusi karszt abban különbözik mérsékelt övi társától, hogy sokkal gyorsabban zajlanak le a karsztosodás folyamatai, a magasabb hőmérséklet s a bőséges, évi 2300 milliméternyi csapadék miatt, ennek okán a születő formavilág is más. A kb. 1500 négyzetkilométeres terület Vietnám északkeleti részén található, a szomszédos Bai Tu Long-öböllel együtt sekély tengerben áll, s a szirtek, szigetek legtöbbje lakatlan. Egyedi élővilág alakulhatott ki, ahogy a Vietnám területének mintegy ötödét borító karsztos tájban általában, s az itteni fajok felfedezése még most is tart, 2020-ban például egy színjátszó kígyófajra bukkantak rá, de mintegy 60, csak itt honos állatfaj ismert.
Az alámerülő sárkány öble, ahogy a helynév jelentése árulkodik, egy legendához kötődik. Egykor egy anyasárkány és gyermekei harcoltak itt, tüzet és smaragdokat okádva – ez utóbbiak lettek a smaragdzöld szigetek, amelyek ma a partvidéket benépesítik. Nem kevésbé kalandos úton jött létre a terület a valóságban sem. A területet borító mészkő 260-390 millió éve rakódott le, egykor sekély tenger volt, s számtalan mészvázú állat maradványa építette fel hosszú idő alatt a több mint 1 kilométeres vastagságú kőzetréteget. Később, mintegy 40 millió évvel ezelőtt a tektonikai mozgások hatására a terület kiemelkedett, s ezzel az erózió szabad prédájává vált a kőzet.
Ennek az eróziónak köszönhető az az igen termékeny talaj is, amely a trópusi karsztos régiókban képződik, s ennek köszönhető a tengerből kiemelkedő szirteken smaragdzöldben pompázó növénytakaró is. A terület szárazföldi karsztként létezett, a szirtek képződése az elmúlt 2 millió év eredménye, s csupán a jégkor utáni tengerszint-emelkedés során, legnagyobb részben az elmúlt 11 ezer évben nyerte el mai arculatát. A régió barlangjai a jégkorszak idején alakultak ki.
A Hạ Long-öböl ma turisztikai célpont, bár a terület hosszú évezredek óta lakott, ma mintegy 1600 fős halászközösség él itt, jórészt úszó szigeteken. Az Earth Observatory által bemutatott területről 2021. december elsején készült műholdfelvételt a Landsat-8-nak köszönhetjük. A smaragdzöld árnyalatok sokaságában szinte megkülönböztethetetlenek a szirtek és a köztük áramló tengervíz.
Tisztázták egy kihalási hullám okát
A devon időszak végén jelentős, főként a tengeri élővilágot érintő kihalási hullám zajlott.
Hogyan válasszunk környezettudatosabb macskaeledelt? (X)
Csupán tízből három felnőtt figyel oda fokozottan arra, hogy minél kisebb legyen az ökológiai lábnyoma, és leginkább ők is a szelektív hulladékgyűjtésben és a csomagolóanyagok használatának csökkentésében jeleskednek – derül ki a Nestlé PURINA novemberi felméréséből.
Piros pixelek
Az Earth Observatory a napokban három működő vulkánról is közzé tett űrfelvételt, amelyeken infravörös mérések nyomán a kráterek hője is jól látható.
Akár már 7 év múlva elérhetjük a másfél fokos melegedést
A klímacélok szerint ennek az évszázadnak a végéig szabadna bekövetkeznie a másfél fokos globális felmelegedésnek, azonban egy új kutatás arra jutott, hogy a kibocsátások növekedése miatt sokkal hamarabb elérhetjük.
Feltárták az Io néhány különös tulajdonságát
A Naprendszer legvulkánibb égitestje a Jupiter körül keringő Io.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
