Mózes, Botond, János2022. május 16., hétfő
Föld

Achátok árulkodnak Panama születéséről

National Geographic Magyarország

Panama csendes-óceáni oldalán, egy szigeten talált achátgumóknak köszönhetően derült ki, hogyan és mikor zárulhatott a földhíd Észak- és Dél-Amerika közt.

Forrás: Smithsonian Magazine / Stewart Redwood

A Smithsonian Trópusi Kutatóintézet (STRI) sokrétű, sok tudományágat érintő vizsgálatokat végez Panamában, s ezek egyike vezetett el a Pedro González-szigetre, ahol hatalmas achátgumókat bányásztak már jó 6000 éve, hogy kőeszközöket készítsenek belőlük, amelyeket tengeri és szárazföldi állatok vadászata, feldolgozása során használtak. A mostanra beérett kutatást még 2009-ben kezdték meg, akkor régészeti vizsgálatokkal, s ezek során váltak a kutatók kíváncsivá: Hogyan keletkeztek azonban ezek a rendkívül nagy méretű, a 20-40 centis átmérőt is elérő achátgumók? A választ a Smithsonian Magazine ismertette.

A Pedro Gonzalez-sziget látképe és elhelyezkedése.
Forrás: Smithsonian Magazine / Stewart Redwood

 

Egy nemzetközi kutatócsoport, amelynek az STRI szakembere is résztvevője volt, a Geological Magazine folyóiratban publikált tanulmányában a sziget kialakulására és az achátok keletkezésére is magyarázatot talált. Az eredmények ráadásnak még a panamai földhíd kialakulását is magyarázták.

A kutatók meglepetésére a szigetek egy vulkáni szigetív részeként jöttek létre. Az achátgumók általában igen kicsik, itt viszont a világon egyedülálló módon nagyra nőttek. Az előfordulási helyszíneik felmérése alapján világossá vált, hogy egy mélyből feltörő forró vizes kürtő környezetében képződtek, a vízben oldott ásványoknak köszönhetően.

A szigeten talált achát jórészt fehér, ám ahol repedések tarkítják, ott a később beszivárgó anyagok megszínezik. Ez jó példa arra is, hogy a boltokban árult, igen furcsa színű (nem a szokványos vöröses-sárgás színvilágú) achát geódák miként is nyerhetik el a természetellenesen lila vagy más árnyalataikat…
Forrás: Smithsonian Magazine / Georges A. Pearson

Az achát, ami féldrágakő, vulkáni környezetben születik: a kihűlő lávában csapdába esett buborékokba szilícium-dioxid tartalmú oldatok szivárognak be később a kőzetrepedéseken, az üregekben szilikagél (kristályszerkezet nélküli szilícium-dioxid) képződik, s ebből lassanként kikristályosodik az achát. Ez az anyag ideális a vágó és szúró eszközök készítéséhez, mivel kemény és éles, hegyes a megmunkálást követően. „Az itt található achátgumók ideális méretűek ahhoz, hogy marokra fogja az ember őket, s a sziget egyes részein rengeteg van belőlük” – mondta el a kutatást vezető Stewart Redwood.

A kőgumók megmunkálását, darabolását az itt élt amerikai őslakosok lassú hőkezeléssel végezték: „sütötték”, sokszor napokon át, ugyanis ezután könnyebben hasíthatókká váltak a tömbök.

Redwoodhoz 2015-ben és 2016-ban David Buchs vulkanológus is csatlakozott, a National Geographic Society támogatásának köszönhetően, s együtt elkészítették a sziget geológiai térképét, a sziget körül csónakkal közlekedve. „A tenger felől kiválóan láthatóak a szabaddá vált kőzetrétegek, a sziget belsejében szinte alig van ilyesmi” – mondta Redwood.

Az achátgumók a hőkezelés hatására fehérről áttetsző vörösre változtak.
Forrás: Smithsonian Magazine / Georges A. Pearson

A Pedro González-sziget, illetve a környező szigetvilág egy egykori vulkáni szigetív részei voltak, melyek egy kőzetlemez alábukásakor jött létre, a miocén elején (a miocén 23 millió éve kezdődött). A szigetek ekkor még nem voltak teljesen „készen”, csupán tenger alatti vulkanizmus zajlott itt, a kutatók úgy vélik, a szigetek születésére valamikor 21-16 millió évvel ezelőtt került sor. Panama e keleti régiójában 16 millió éve ért véget a vulkanizmus. A sziget vulkáni kőzeteinek összetétele nagyban hasonlít azokhoz a kőzetekhez, amelyeket az innen alig 100 kilométerre lévő Panama-csatorna mentén találni, a kutatók szerint ezek egyazon vulkáni időszakban törtek a felszínre. A kőzetek korának még pontosabb meghatározása elvezet majd a földhíd megszületésének dátumához is.

A hatalmas gumók létrejöttét a kutatók ahhoz kötik, hogy a kitörések során felemelkedő magmában a buborékok egyesültek, így nagy üregek jöhettek létre, különösen a tenger alatti kitöréseknél fordul elő ilyesmi. Az üregeket aztán már jóval később töltötte ki az a szilícium-dioxid tartalmú oldat, amelyből az achátok létrejöttek.

Hozzászólások

A klímaváltozás újabb hatása: tengeriszivacs-fehéredés

A klímaváltozás újabb hatása: tengeriszivacs-fehéredés

Első ízben találtak Új-Zéland partjainál olyan tengeri szivacsokat, amelyek - a korallfehéredéshez hasonlóan - elveszítették színüket, vélhetően az óceán szokatlanul magas hőmérséklete miatt.

Hőszigetek a hőtengerben

Hőszigetek a hőtengerben

Az indiai szubkontinens legmelegebb időszakát éli, hónapok óta tartó extrém hőség sújtja a régiót.

Égi jelenségek 2022. május második felében

Égi jelenségek 2022. május második felében

Az év első holdfogyatkozásához érdemes lesz korán kelni, számos együttállás is vár, szintén hajnalonta, és egyre rövidebbek az éjszakák.

Környezeti katasztrófa fenyeget Jemennél

Környezeti katasztrófa fenyeget Jemennél

Az FSO Safer olajszállító évek óta elhagyottan horgonyoz El-Hudajdánál.

Mikroműanyagokkal vannak tele Katalónia strandjai

Mikroműanyagokkal vannak tele Katalónia strandjai

A három legszennyezettebb partszakasz Barcelonában található.

National Geographic 2022. májusi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

11 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlapNational Geographic 2020. decemberi címlapNational Geographic 2021. januári címlapNational Geographic 2021. februári címlapNational Geographic 2021. márciusi címlapNational Geographic 2021. áprilisi címlapNational Geographic 2021. májusi címlapNational Geographic 2021. júniusi címlapNational Geographic 2021. júliusi címlapNational Geographic 2021. augusztusi címlapNational Geographic 2021. szeptemberi címlapNational Geographic 2021. októberi címlapNational Geographic 2021. novemberi címlapNational Geographic 2021. decemberi címlapNational Geographic 2022. januári címlapNational Geographic 2022. februári címlapNational Geographic 2022. márciusi címlapNational Geographic 2022. áprilisi címlapNational Geographic 2022. májusi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket