Hőszigetek a hőtengerben

Bár a térség klímájára eleve jellemző a tavaszi-késő tavaszi időszakban észlelt meleg idő, a 32-40 Celsius-fokos átlag meleget idén igen jelentősen meghaladták a mért értékek. A NASA JPL (Sugárhajtás Laboratórium) a Nemzetközi Űrállomáson üzemelő műszer hőfotóját mutatta be, amely India egy kis részén, Új Delhitől északnyugatra eső régiójában készült.

Az ECOSTRESS nevű műszer 2022. május 5-én készült felvételén a térség városi hőszigeteit látjuk, a felvétel különlegessége, hogy nem sokkal éjfél előtti állapotot mutat. A mintegy 12 ezer négyzetkilométernyi területen 28 millió ember él.

A városok általában melegebbek, részint az építményekben felhasznált anyagok, részint az emberi tevékenység miatt. Az éjszakák során az építmények, utak a nappal begyűjtött hőt visszasugározzák, s kialakul a környezetből kiugró városi hősziget, amelyeket a felvétel kiválóan érzékeltet. Delhiben és számos kisebb településen is 35 Celsius-fokos hőség uralta az éjszakát ekkor (e részeket vörös foltokként látjuk), a legnagyobb meleg 39 Celsius-fok volt, miközben a környező földterületeken egészen 15 Celsius-fokig tudott csökkenni a hőmérséklet (ezek a területek a kék árnyalatai).

Az ECOSTRESS műszer a földfelület hőmérsékletét méri, ez éjjel szinte megegyezik a levegőével, bár nappal a talaj a melegebb. A műszert 2018-ban szerelték fel az Űrállomáson azzal az elsődleges céllal, hogy a növényzetre ható hőstresszt és a növények ennek okán változó vízigényét vizsgálja, az volt e mérések célja, hogy felmérjék, miként alkalmazkodhat a növényzet a változó klímához. Azonban az ECOSTRESS más, hőséggel kapcsolatos adatokat is képes detektálni, mint például a mostani képen bemutatott indiai hőhullám.

A felvételen egy képpont 70×38 méteres felszíni területnek felel meg, ezzel a maga nemében páratlan felbontású hőképet készít az eszköz. Olyan mérési eredményeket kaphatunk ezzel, amit egy hagyományos mérőhálózat nem képes nyújtani.