Egy titkos ajtónak tűnik, ám mégsem az

Mintha csak egy ősi kőtemplom vagy piramis titkos bejáratát látnánk – az emberi fantázia segítségével – ebben a képben. A felvétel, amelyet a Curiosity nyers képeinek nyilvános adatbázisában bárki megkereshet, amerikai idő szerint 2022. május 6-i dátummal (marsi idő szerint a 3466. sol, vagyis marsi nap idején) készült, és a Mount Sharp (Aeolis Mons) egy rétegzett sziklákból álló részét mutatja. A kamera végigpásztázta a rover előtti tájat, s az üledékes kőzet rétegeit, nem ritkán szabályos alakú tömbjeit, repedéseit, falra emlékeztető függőleges elválásait mind végignézhetjük a készített felvételeken. A rover irányító csapatának tagja, Ashvin Vasavada elmondta a Gizmodo-nak, hogy a ma rétegzett szirtekként álló hely egykor homokdűnék otthona volt, amelyek az évmilliók alatt összecementálódtak.

No de mi is voltaképp ez a „kapu”? A rétegekbe tömörödött egykori marsi por, ami mára homokkővé vált, és ahogy a másik, e helyen készült fotókon is látjuk, rengeteg helyen megrepedezett. A fényviszonyok egy ilyen repedésből létrejött hasadékot változtattak szabályos alakú, ajtónak látszó üreggé. A területen készült fotókból Neville Thompson panorámaképet állított össze, s ezen számtalan hasonló repedést, hasadékot látni, s ezen repedések közül több is a hasadék helyszínénél keresztezi egymást.

A hasadékok-repedések annak köszönhetőek, hogy a táj számtalan alkalommal betemetődött majd újra szabaddá vált, s a változó nyomásviszonyok így roncsolták a kőzetet. Vasavada szerint kétféle módon is létrejöhetett a „kapu”: vagy két függőleges hasadék közti sziklaanyag tört ki innen, vagy csak egy hasadék volt, de a mellette lévő két kőzetblokk kissé eltávolodott egymástól.

Mekkora maga a „kapu”? Ha ezt ősi idegenek faragták a marsi sziklába, ahogy a képről sok weboldalon terjesztik, akkor azok meglehetősen apró termetűek lehettek, mivel mindössze kb. 30 centi magas az alakzat, Vasavada nyilatkozata szerint. Az árbóckamera közelképet készített róla, vagyis igencsak belezoomolt a látványba!

A Curiosity hamarosan tíz éves lesz, 2012. augusztusában landolt a vörös bolygón, s azóta közel 28 kilométert haladt.