Tenger alatti vulkánkitörés
A Csendes-óceán legaktívabb tenger alatti vulkánja, a Salamon-szigeteknél lévő Kavachi működését fotózta a Landsat-9 műhold 2022. május 14-én.
Az Earth Observatory beszámolója szerint a vulkán jelenlegi kitörési időszaka még 2021 októberében kezdődött, és 2022. április-május során többször is elszíneződött a tenger a vulkán felett, a műholdfelvételek alapján. A közzé tett felvételen a Vangunu szigetétől kb. 24 kilométerre lévő tenger alatti vulkánból kiáramló anyagok miatt zöldessé vált víz látható.
Korábbi kutatásban kimutatták, hogy ez a forró, savas kémhatású vízoszlop általában vulkáni törmeléket, szemcséket és ként tartalmaz. 2015-ben egy expedíció vizsgálta meg ezt a tenger alatti hegyet, és azt találta, hogy két cápafaj – az egyik egy pörölyfejű – él a Kavachi kráterében, emellett találtak kénfaló mikrobákat is. Azonban a cápák jelenléte érdekes kérdéseket vetett fel a víz alatti vulkánok ökológiai szerepéről is, ha ilyen nagy méretű állatok is megélnek e környezetben.
A mostanit megelőzően 2007-ben és 2014-ben voltak nagyobb kitörései a Kavachinak, ám a vulkán szinte folyamatosan működik, a közeli szigetek lakói rendre beszámolnak a felszálló gőzoszlopról és hamufelhőről. A vulkán a közelben élő gatokae és vangunu népek tengeristene után kapta a nevét, s néha Kvachi tűzhelyeként is emlegetik.
A Kavachi első regisztrált kitörése, vagyis 1939 óta több alkalommal létrehozott rövid életű szigetet is, azonban a maximum egy kilométer nagyságú szárazulatok hamar a hullámverés áldozatává váltak. A vulkán csúcsa jelenleg a tengerszint alatt mintegy 20 méterrel lehet, a hegy alapját pedig 1,2 kilométeres mélységben találjuk, a tengerfenéken.
A Kavachi egy tektonikusan igen aktív terület gyermeke: a Salamon-szigetek és délebbre Vanuatu is egy meglehetősen összetett régióban fekszik, ahol a Csendes-óceáni-lemez és az alábukó Indo-Ausztrál-lemez között pár kisebb mikrolemez is helyet foglal, ez nemcsak a vulkánok, hanem a számos nagy erejű földrengés oka is e régióban.
Az alábukási zóna a Kavachitól alig 30 kilométerre délnyugatra található, a tenger alatti hegy bazaltos-andezites magmát juttat a felszínre, és gyakoriak a magma-víz kölcsönhatásának köszönhető freatomagmás kitörései. Ilyen típusú kitöréssel egykor a Badacsony is büszkélkedhetett.
Volt idő, amikor az Arab-sivatag is zöldellt
Arábia déli része ma a világ egyik legnagyobb és legszárazabb homoksivataga, azonban néhány ezer éve még folyók és tavak vize, és zöld növényzet volt itt.
Jól vizsgázott a NASA pormentesítője a Holdon
A Firefly Aerospace leszálló űrjárművével utazott a különleges pormentesítője, amelyet valós, holdi körülmények közt tesztelhettek is.
Marsi porforgatagot örökített meg a Perseverance
Ez nem is olyan nagy szám, sok hasonló felvétel készült már a marsjárók jóvoltából, most azonban több is került a videóra, és az egyik felfalta a másikat.
Globálisan csökken a talajok nedvességtartalma
Az ezredforduló óta a talajokban tárolt nedvesség egyre inkább a légkörbe kerül, és a szakemberek szerint talán már nem is fog visszaállni a korábbi állapot.
Sarki fény látható a Neptunuszon a James Webb-űrteleszkóp legújabb felvételén
A jelenséget régóta szerették volna megtalálni, de csak a Webb műszerei tették lehetővé ezt.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
