Hova lesz a talaj kérge?

A biokéregnek nevezett felső, szilárd talajréteg gyakran mikrobákból, mohákból, zuzmókból, és egészen apró növénykékből áll, s lezárja, megköti a talajt, azonban ez a kéreg a klímaváltozás miatt veszélyben van. A Nature Geoscience-ben megjelent tanulmányban a Max Planck Kémiai Intézet kutatói vezette csoport azt vizsgálta meg, pontosan milyen összefüggés áll fenn a biokéreg és a légköri por, valamint a klíma közt. Ehhez a globális klímamodellekhez a különböző biokéreg típusokon elvégzett méréseket kombinálták, s szimulálták a jövőbeli klímahelyzeteket.

„Úgy számoltuk, hogy a biokéreg jelenléte mintegy 60 százalékkal csökkenti a légkörbe jutó por mennyiségét világszerte” – mondta Bettina Weber, a kutatás vezetője. Azonban azt is kimutatták a számításaik, hogy 2070-re e kéreg 25-40 százaléka eltűnhet, a klímahelyzettől függően, s ennek következtében több por juthat majd a légkörünkbe. „Azonban a pornak abban is szerepe van, ahogy a klíma alakul, hisz a porszemcsék kondenzációs magként szolgálna a légköri pára kicsapódásához, ez pedig a csapadékviszonyokra hat.”
A por további szolgálatot tesz azzal is, hogy hűti az alsó légrétegeket az árnyékoló hatása révén.
További pozitív hatása az, hogy tápanyagokkal lát el távoli régiókat, ám, ha olyan területre kerül e por, ahol tápanyagszegény környezethez alkalmazkodott az élővilág, ott károkat is okozhat a túl sok tápanyag. A porral akár mikrobák is utazhatnak, amelyek szintén befolyásolják a por célterületének élővilágát.

A kutatók az eredményeik alapján azt javasolják, hogy a biokéreg sorsát is bele kell számolni a klímamodellekbe, hisz fontos tényezőt jelentenek bolygónk működésében. „A kutatási eredményünkkel megmutattuk, milyen szorosan kötődik is egymáshoz az evolúció és a klíma” – tette hozzá Ulrich Pöschl, a Max Planck Kémiai Intézet igazgatója, a kutatás egyik résztvevője. Az efféle kapcsolatrendszerek tudományos megértése különösen fontos a jövőnk alakítása szempontjából.