Bagana, a Bougainville-sziget fiatal vulkánja

A Bougainville-sziget legifjabb vulkánját, a Bagana hegyét először 1842-ben pillantotta meg európai szem, s a hegy azóta is szinte folyamatosan aktív. A hegy sűrű lávaként kinyomuló andezites kőzete egy jelenleg kb. 1850 méteres magasságú kúpot hozott létre, a kitörésének jelenlegi üteme alapján mindössze 300-500 év elég lehetett ehhez, s ezzel a Dél-Csendes-óceán régiójának egyik legifjabb vulkánja is.

Az 1842 óta zajló, legalább 22 egyedi kitörési időszakból álló sorozatában ugyan előfordulnak kisebb robbanások is, ám az andezitlávája leginkább lassú, sűrű, darabos lávaárakban andalog le a folyamatosan növekvő hegy oldalán. Jelenlegi kitörése, kisebb szünettel 1972-től tart. A Landsat 9 műhold felvétele 2022. május 22-i állapotában mutatta be a hegyet, az Earth Observatory felvételén jól felismerhetőek a hegyet felépítő göröngyös felületű, egymásra dobált dunyhákra hasonlító lávaárak.

Kivágat a nyitóképből, amelyen közelebbről nézhetjük meg ezt a különös, fiatal vulkánt.

Forrás: Earth Observatory

A képen a friss lávaár sötétebb barnás színben látható, a világos barnás árnyalatok a vulkán oldalán megtelepült növényeket letaroló piroklasztárak és savas gázok nyomait jelzik. A világoszöld árnyalatú területeken fiatal, nemrég megtelepedett növényzet uralkodik, a sötétebb zöld, amelyet leginkább a hegy lábánál látunk, pedig már erdőség. Fehéren látszik a hegy felett a kráterből áramló gőzből és gázból álló kitörési felhő.

A hegy igen jelentős kén-kibocsátó is egy nemrégiben végzett kutatás szerint, naponta több ezer tonnányit ereget a légkörbe, többet, mint bármely más, lávató nélküli vulkán a bolygónkon! Ez annak köszönhető, hogy pontosan miféle geológiai körülmények közepette is épül ez a tűzhányó. A Csendes-óceán délnyugati régiójában kb. 45 millió éve a Csendes-óceáni lemez az Ausztrál-lemezzel találkozott, az alábukásának köszönhetően először a tenger alatt kezdtek felépülni a majdani Salamon-szigeteket alkotó vulkánok, majd, úgy 10 millió éve megfordult az alábukás iránya. E második folyamat eredménye a Bougainville-sziget fiatalabb vulkanizmusa, s ezek közt a Bagana létrejötte is.

Bougainville szigetén ugyan már 8000 éve is élt ember, az európaiak csak 1768-ban érkeztek, a szigetet saját magáról elnevező francia felfedező, Louis Antoine de Bougainville expedíciójával. A sziget ma még Pápua-Új-Guinea része, közigazgatásilag azonban egy 2019-es népszavazásban a lakosság 98 százaléka a függetlenség mellett szavazott, az egyezségek alapján 2027-ben válik majd teljesen önálló nemzetté Bougainville. A sziget értékes ásványkincsekkel rendelkezik, vulkáni eredetének köszönhetően arany, ezüst és réz is kiaknázható a területén.