Fura felhő a Kaszpi-tenger felett
A Kaszpi-tenger felett általában van valamennyi felhőzet, néha azonban egészen fura formát öltenek e képződmények.
Bolygónk legnagyobb beltengere (a sótartalma a világtengerekének csupán a harmada, literenként 12 gramm sót tartalmaz), a Kaszpi-tenger, az egykori Tethys maradványaként kialakult állóvíz felett 2022. május 28-án repült át a Terra műhold, miközben elkészítette a különös felhő fotóját, amelyet az Earth Observatory mutatott be.
A felhő olyan, mintha csak rajzolták volna, és ahelyett, hogy elmosott vonalak határolnák, nagyon is határozott körvonalú. A holland űrkutatási intézet, a SRON légkörkutató szakembere, Bastiaan van Diedenhoven szerint egy sztratokumulusz, vagyis réteges gomolyfelhő lehet a megörökített felhő. E felhőtípus a jól ismert gomolyfelhőkkel rokon, szintén pamacsos felépítésű, ám ez esetben nem különállóak a pamacsok, hanem összekapcsolódva nagy területen, egy rétegként borítják be az eget. A felvételen látható sztratokumulusz mintegy 100 kilométeres átmérőjű területet foglal el.
E felhők általában 600-2000 méterrel a felszín felett alakulnak ki, a Kaszpi-tenger feletti nagyjából 1500 méteren lehetett. A felvétel késő délelőtti állapotában mutatja a felhőt, azonban később, más műhold megfigyeléséből tudjuk, hogy északnyugat felé sodródott kissé, a ma Oroszországhoz tartozó dagesztáni Mahacskala partjaihoz, a Kaukázus hegylábi síkjára.
A felhő létrejöttét feltehetően egy melegebb, száraz légtömeg beérkezése segítette elő, amely a Kaszpi-tenger feletti nedves, hűvös levegővel találkozott. Hasonló felhőtípus gyakran keletkezik óceánok felett, ennél sokkal nagyobb méretekben. E felhőtípus neve onnan csenghet ismerősen, hogy a klímaváltozással a számítások szerint csökkenni fog a jelenlétük, ez pedig további melegedést gerjeszthet.