Vilmos, Viola, Vilma2022. június 25., szombat
Föld

Így működnek a tornádók

National Geographic Magyarország

Ha megértjük, miként keletkeznek e veszélyes időjárási jelenségek, akkor a kockázatainkat is csökkenteni tudjuk.

Forrás: Getty images

 

A tornádók voltaképp függőleges, gyorsan forgó légtölcsérek, amelyek szélsebessége elérheti az óránkénti 400 kilométert, és akár 80 kilométeres utat is megtehetnek.
A tornádók zivatarok szülöttei, s gyakran kíséri őket jégverés, az óriási, hosszú időn át fennmaradó zivatarok, az úgynevezett szupercellák hozzák létre a legpusztítóbb tornádókat. Habár az egész világon előfordulnak, ám az USA területén különösen gyakoriak, évente mintegy ezer tornádó jön létre, számolt be a nationalgeographic.com.
A tornádó folyosó (Tornado Alley) az USA Dél Dakota, Nebraska, Kansas, Oklahoma államait, valamint Texas északi, és Colorado keleti részét foglalja magában, s a legtöbb nagy erejű, pusztító tornádónak e régió ad otthont. Évente átlagosan 80 ember halálát és mintegy 1500 sérülését okozzák a tornádók az USA területén.

No de mi is az a tornádó?

A tornádó egy igen hevesen forgó légoszlop, amely a zivatarfelhőt és a talajfelszínt köti össze, gyakran a sötét, zöldes színű égbolt jelzi, a gyülekező fekete felhőkből baseball-labda méretű (kb. 7,5 centi átmérőjű) jég hullik, aztán hirtelen megjelenik a tölcsér, mintha csak a felhőből szállna alá. Eléri a talajt, és olyan hanggal zúg, mintha egy tehervonat közeledne, s mindent felszaggat, ami útjába esik.

Az USA rekordját Texas állam tartja évente átlag 120 tornádóval. Tornádók világszerte előfordulnak, ám a legismertebbek s leggyakoribbak az USA területén. Gyengébb rokonuk a víztölcsér, amely meleg vízfelület felett alakul ki, s néha a partra is kijut, s ott tornádóvá alakul. (Hazánkban ilyen volt 1972. május 19-én Balatonfüreden, ez Tihany mellett jelent meg a Balaton vize felett, s úgy lépett ki a füredi partra, s letarolta a Tagore-sétány platánjait.)
Kissé hasonló külleműek, ám nem zivatarhoz köthetőek a meleg talaj és egy kis szél hatására kialakuló porforgatagok (közismert nevükön porördögök) vagy a nagy erejű tűzvészekben születő tűztornádók.

Mi okozza a tornádót?

A legtöbb heves tornádó szupercellákból születik, vagyis olyan hatalmas zivatarokból, amelyekben már jelen van egy forgó légtömeg. Átlag minden ezredik zivatarra jut egy szupercella, és 5-6 szupercella hoz létre tornádót (az adatok az USA-ra vonatkoznak). Bár gyakorlatilag egész évben előfordulhatnak, a legtöbb egy meghatározott szezon idején jön létre. Kora tavasszal alakulnak ki az elsők a Mexikói-öböl partjainál fekvő államokban, és a szezon a futóáramlat (jet stream) egyre északabbra vonulását követi. Májusban van általában a legtöbb tornádó, azonban többször az áprilisiak a hevesebbek. Minél északabbra vagyunk, annál inkább a nyár végéhez közel zajlik a tornádószezon.
A nap bármely szakában létrejöhetnek, de késő délután a leggyakoribbak: ekkorra a nap felmelegítette a felszínt, s ezzel a levegőt is ahhoz, hogy zivatarok születhessenek.
A tornádók létrejöttéhez a nedves, meleg levegőnek hideg, száraz levegővel kell találkoznia. A sűrűbb hideg légtömeg általában a meleg légtömeg fölé nyomul, zivatarokat produkálva, a meleg pedig feláramlást hoz létre, amint felfelé átemelkedik e hideg légtömegen. A feláramlás pedig elkezd forogni, amennyiben jelentősek a különbségek a szél sebességében, irányában.
A forgó feláramlás, amit mezociklonnak hívnak még több meleg levegőt szippant be, és ezzel gyorsul a forgása is, s a futóáramlatból származó hideg levegő még több energiát ad a rendszernek.
A mezociklon nedves levegőjében kialakuló vízcseppecskék tölcsért formálnak, amit tubának nevezünk, ez tovább növekedhet a talaj irányába, s amikor eléri a talajfelszínt, akkor nevezzük tornádónak.

A tornádók jellemzői

A tornádók általában heves zivatarokkal és viharos széllel járnak együtt, a jégeső szintén gyakori kísérőjelenségük. Ha egyszer földet ér egy tornádó, az élettartama néhány másodperctől akár három óráig is terjedhet. Az átlagos tornádó 200 méter átmérőjű és átlag 48 kilométer per óra sebességgel halad (figyelem, ez nem a szélsebessége, hanem a haladásáé!), ám ennek a dupláját is elérheti. A legtöbb nem tesz meg 10 kilométernél többet, mielőtt feloszlana.
A jelentős, pusztítást és halált hozó tornádók szélsebessége azonban elérheti akár a 480 kilométer per órát is. A szélsebességeket más mérések (pl. Doppler-radar) és a tapasztalt károkozás alapján becslik meg, a szélmérők nem bírják ki az ekkora terhelést. A szélsebességük alapján EF0 – EF5-ig osztályozzák őket a korrigált Fujita-skála alapján, a szélen kívül egyéb változókat is beszámítva a besorolásba.

A tornádók pusztítása

Az USA-ban évente mintegy 400 millió dollárnyi kárt okoznak a tornádók, s átlagosan 70 ember életét oltják ki. Az extrém erős szelek szétbontják az építményeket, de akár a hidakat is károsíthatják, felboríthatnak vasúti szerelvényeket, a levegőbe emelhetnek autókat és teherautókat, leszaggathatják a fák kérgét, kiszívhatják a folyók, tavak vizét. Nem ritkán úgy ölnek meg embereket e szelek, hogy elsodorják őket a talajon, vagy lesöprik nagy magasságból, legtöbb áldozatot azonban a szálló törmelék öl meg, mint a tetődarabok, üvegtörmelék, ajtók-ablakok, vagy épp fémrudak.

Miként jelzik előre a tornádókat?

A meteorológusok műholdak, Doppler-radar, időjárási ballonok és számítógépes modellezés segítségével figyelik az eget, a heves zivatarok, tornádók kialakulásához megfelelő körülmények után kutatva. A Doppler-radar képes a szélsebességeket megbecsülni, illetve a zivatarokban kialakuló forgó mozgást detektálni. Amióta használnak Doppler-radart, az USA-ban a riasztás a tornádó előtt több mint 13 perccel megtörténhet.
Amikor megfelelőek a körülmények a tornádók kialakulásához, az USA meteorológiai szolgálata figyelmeztető előrejelzést ad ki az érintett régióra, s amikor a radaron vagy más módon észlelik a tornádó tényleges kialakulását, akkor adják ki a riasztást, sokkal szűkebb helyszínre.

A tornádószezonban egyes tudósok, meteorológia iránt rajongók, és adrenalinfüggők útnak indulnak viharokra, tornádóra vadászni. A szakemberek azon igyekeznek, hogy műszereket helyezzenek ki a tornádók útjába, amelyek szélsebességet, légnyomást, légnedvességet és hőmérsékletet mérnek. Kihívás, hogy jókor legyenek jó helyen, ezért minden reggel tanulmányozzák a várható körülményeket, s arra a tájegységre utaznak, ahol a legnagyobb a valószínűsége a sikeres vadászatnak. Heves zivatarokon hajtanak át villámok között, villámárvizekkel és jégveréssel találkoznak, s néha évekig is eltart, mire sikerül egy tornádót elcsípniük. Mindez persze nem nélkülözi a kockázatokat. Tim Samaras National Geographic ösztöndíjas és viharvadász csapata 2013-ban Oklahomában életüket veszítették, amikor egy tornádót próbáltak testközelből tanulmányozni.

Hazánk legnagyobb tornádója

„Vagy sohasem láttál olyan forgó szelet,
Mint az, aki mindjárt megbirkózik veled,
És az útat nyalja sebesen haladva,
Mintha füstokádó nagy kémény szaladna?”
(Arany János – Toldi)

A már említett balatonfüredi eseten kívül a legismertebb hazai tornádó Biatorbágynál alakult ki 1924-ben, ez már „amerikai” léptékű esemény volt. Június 13-án Bia előtt keletkezett, Vác irányába haladt, és kb. 70 kilométeres utat tett meg. Nyomában romok és pusztítás járt, a szélsebessége Bia és Páty között lehetett a legnagyobb, legerősebb széllökése 87-103 méter per másodperc (313-370 km/h) lehetett a számítások szerint. Ez a tornádókat besoroló, 0-tól 5-ig terjedő skálán 4-es erősséget jelent (vagyis a korrigált Fujita-skálán EF4). A biatorbágyi tornádónak 9 halottja és sok tucatnyi sebesültje volt, sok száz ház (csak Bián 400) esett áldozatául.
Hazánkban a becslések szerint évente mintegy 20-30 tornádó alakulhat ki, ezek elsöprő többsége jóval gyengébb és rövid életű, s csak egy kis részük születik lakott hely közelében, így általában csak töredéküket sikerül detektálni is.

Hozzászólások

Ilyen hatásai vannak a magas UV-sugárzásnak

Ilyen hatásai vannak a magas UV-sugárzásnak

Nem csak az emberi egészségre nézve jelent veszélyt az UV-sugárzás, de a növény- és állatvilágot, a műanyag és faanyagokat is károsítja - hívta fel a figyelmet cikkében a Másfélfok - Éghajlatváltozás közérthetően című szakportál, az írást az MTI tette közzé.

Kanadában az év végétől betiltják az egyszer használatos műanyagokat

Kanadában az év végétől betiltják az egyszer használatos műanyagokat

A kanadai kormány betiltja a műanyag zacskók és polisztirol edények importját és gyártását ez év végétől, az exportjukat pedig 2025 végétől.

1549 zsák szeméttel kevesebb a Tisza-tavon

1549 zsák szeméttel kevesebb a Tisza-tavon

Rekordszámú résztvevővel, vidám hangulatban és rekord mennyiségű összegyűjtött hulladékkal zárult a III. Tisza-tavi PET Kupa.

A Yellowstone-ban nemcsak vulkáni érdekességek vannak

A Yellowstone-ban nemcsak vulkáni érdekességek vannak

A Yellowstone Nemzeti Park, amely a világ legelső nemzeti parkja, leginkább a vulkáni utóműködéshez kapcsolódó jelenségeiről híres, ám más izgalmas földtani érdekesség is van itt.

Lángoló Alaszka

Lángoló Alaszka

Az állam területén zivatarok villámai gyújtották fel a száraz növényzetet.

National Geographic 2022. júniusi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

11 600 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlapNational Geographic 2020. decemberi címlapNational Geographic 2021. januári címlapNational Geographic 2021. februári címlapNational Geographic 2021. márciusi címlapNational Geographic 2021. áprilisi címlapNational Geographic 2021. májusi címlapNational Geographic 2021. júniusi címlapNational Geographic 2021. júliusi címlapNational Geographic 2021. augusztusi címlapNational Geographic 2021. szeptemberi címlapNational Geographic 2021. októberi címlapNational Geographic 2021. novemberi címlapNational Geographic 2021. decemberi címlapNational Geographic 2022. januári címlapNational Geographic 2022. februári címlapNational Geographic 2022. márciusi címlapNational Geographic 2022. áprilisi címlapNational Geographic 2022. májusi címlapNational Geographic 2022. júniusi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket