Égi jelenségek 2022. július második felében

Július második felében már sok meteort láthatunk

Bár az éjszakák még mindig nagyon rövidek, a hajnal előtti órákban egyre gyakrabban húzhat át az égen egy-egy meteor. Már aktívak a legszebbeket adó nyári rajok, mint például a Déli Delta Aquaridák vagy az Alfa Capricornidák, és elkezdenek apránként érkezni a Perseidák is. Jó hír, hogy július utolsó éjszakáira esik a két előbbi raj maximuma, ami kevésbé jó hír, hogy mindegyiket az éjszaka második felében figyelhetjük meg. A rajok radiánsa alacsonyan jár a mi égövünkről nézve, ami azt eredményezi, hogy a déli féltekéhez képest kevesebb meteort látunk, ám amit látunk, azok jó eséllyel járnak be hosszú, látványos égi utat. További jó hír az is, hogy ezeken az éjszakákon a holdfény nem fog zavarni. Bár mindkét raj viszonylag kevés, a két raj összesen mindegy óránként 4-5 meteort ad, ezek nem túl gyorsak (sőt, a Capricornidák kimondottan lassúak), így látványosabbak lehetnek még a kevésbé fényesek is. Érdemes a holdmentes időt az ég alatt tölteni, és lesni a különféle égi forrásokból érkező meteorokat, mert sajnos az augusztusi Perseida-maximum teliholdra esik, ami rendkívüli módon csökkenti a látott hullócsillagok számát. Az említett három raj mellett pár jelentéktelenebb is szórja a porszemcséit légkörünkbe, amellett, hogy vannak természetesen rajhoz nem tartozó meteorok is. Ne feledjük: meteor bárhol feltűnhet az égen, de érdemes a legkevésbé fényszennyezett égrész felé figyelni.

Még előfordulhatnak világító felhők

Idén az átlagnál kevesebb jutott, de a hónap végéig még tart a szezon.

Forrás: Önök küldték / Lázár Endre

A világító felhők (NLC) szezonja július végével hazánkban véget ér, idén eddig nem volt túl sok megfigyelhető NLC, de ez a fokozódó naptevékenység miatt várható is volt. Az erős naptevékenység hatására több olyan ultraibolya sugárzás érkezik, amelyet a világító felhők keletkezési helyén, a mezoszféra felső régiójában lévő molekulák nyelnek el, többek közt a víz is, amelyből e felhők kialakulnának. Azonban a sugárzás energiája felbontja a vízmolekulákat, ezzel pedig csökkenti az NLC kialakulási esélyeit, így a napfoltmaximum felé közeledve egyre kevesebb esély van e felhők kialakulására. Ez persze egy általános összefüggés, és a világító felhők létrejöttének csupán egyik (bár alapvető) feltétele a víz, más tényezők is alakítják azt, hogy láthatjuk-e ezeket az éterien szép késő esti, vagy kora hajnali tüneményeket.

Hold-Szaturnusz együttállás 15/16-án éjjel

A holdkelte este 22:30 körül várható, ezt követően megfigyelhetjük az egymástól kb. 4 fokra látható égi párost. A holdfény még igen erős lesz, égi kísérőnk 93 százalékos megvilágítású ezen az éjjelen. A két égitest éjfél körül pont egymás felett (alul a Hold, felette a Szaturnusz) lesz, hajnalra a Szaturnusz jobbra tolódik a Holdhoz képest.

Hold-Jupiter együttállás 18/19-én

A Hold ugyan kicsivel éjfél előtt kel, de inkább 19-ére esik az együttállás, ha valaki kimondottan a holdkeltével szeretné fotózni, annak érdemes még éjfél előttre időzíteni a fényképezést. Ekkor még kb. 3 fokra jár egymástól a két égitest, hajnalra már csak 2,5 fok választja el őket. A Hold 66 százalékos megvilágítású lesz ezen az éjjelen. Amikor a nagyobb fényességű bolygók közel járnak a Holdhoz, ez lehetőséges ad arra, hogy a nappali égen is megkeressük őket. A Jupitert is megtaláljuk, amennyiben tiszta (pára és pormentes) az ég 19-én reggel, erre a legalkalmasabb a reggel 8:30 körüli időpont.

Ekkor az égitestek kb. 30 fok magasan állnak, vagyis a légkör alsó, sűrűbb és koszosabb rétegein nem kell még átjutni a fénynek. A Holdat a nagy fázisa miatt igen könnyen megláthatjuk, ha megvan, akkor tőle jobbra kell keresnünk a Jupitert. A 2,5 fokos távolság kb. 5 holdátmérőnyit jelent, vagyis ennyivel keressük a Hold mellett az óriásbolygót, ezt érdemes binokuláron át, vagy akár a fényképezőgépünkkel, teleobjektív segítségével megpróbálni. Teljesen nem lehetetlen szabad szemmel se megpillantani, de ahhoz kiváló látásra és teljesen ideális égi körülményekre van szükség.

Uránusz-Hold-Mars hármas 22-én

Holdunk már csak 35 százalékos megvilágításban jár ekkor, az Uránusztól 2 fok 20 percre jobbra, a Marstól 4 fokra balra, vagyis a két bolygó közt jár majd. Az Uránusz ugyan elég fényes már ahhoz, hogy szabad szemmel is meglássuk, ezt ne most próbáljuk meg, amikor a közelben járó Hold fénye túlzottan is erős. Fotón viszont mindhárom objektumot meg tudjuk örökíteni (bár a Hold nyilvánvalóan beég majd, ha a bolygókat is látni szeretnénk a képen).

Fiastyúk-Hold együttállás 23-án

A Hold már csak 26 százalékos lesz, vagyis kövér sarló, így már egészen szép lesz a tőle kb. 4 fokra álló Fiastyúk. Az égitestek már 1 óra után felkelnek, így aki jobban szeret későig fennmaradni, mint korán kelni, annak is lehetősége lesz a megfigyelésre.

Hajnali holdsarló 26-án és 27-én a Vénusz közelében

A hónap végén két jól megfigyelhető hajnali sarlónk lesz, 26-án 6,5 százalékos megvilágítású a Hold. Ekkor a holdkelte ideje keleti határainknál 2:17, Budapesten 02:29, nyugaton 02:41 lesz. Másnap hajnalban már csak 2,4 százalékos, vagyis igen vékony lesz a sarló, ez lesz az igazán szép látvány. A holdkelte ekkor keleti határainknál 03:11, Budapesten 03:22, nyugaton pedig 03:33. Mindkét hajnalon a Hold közelében jár majd a Vénusz is, 26-án 5,5 fokra, másnap, 27-én pedig 6 fokra a sarlótól láthatjuk a legfényesebb bolygónkat. Bár ez nem nevezhető igazán közelinek, a laza együttállás így is szép lehet.

Alkonyi holdsarló 30-án és 31-én

Az alkonyi sarlókat most sokkal nehezebb lesz megfigyelni, mint a hajnaliakat, a Hold esti égi útja jelenleg kis szöget zár be a látóhatárral, vagyis alacsonyan jár, így pedig a Naptól távolodva is közel marad a sűrűbb, fényesebb, alkonypírban úszó légrétegekhez. 30-án napnyugta után jó fél órával kereshetjük a sarlót, nem árt hozzá egy binokulár a fentebb részletezett nehézségek miatt. A megfigyeléshez legjobb időszak keleti határainknál 20:44-től 21:28-ig (holdnyugtáig) tart, Budapesten 20:56-tól 21:39-ig, nyugaton pedig 21:04-től 21:48-ig tart. Másnap, 31-én ugyanekkor kezdhetjük keresni a sarlót, ám a holdnyugta 20 perccel később lesz, így kicsit több időnk jut majd.

Nyári Tejút a hónap végén

A holdmentes éjszakákat, ha az időjárás kedvező, igyekezzünk kihasználni a nyári Tejút megfigyelésére. 21-én a késő esti égen már holdfény nélkül nézhetünk a Tejút szalagjára kb. éjfélig, majd kétnaponta egy-egy órával nő a holdmentes időszak hossza, 26-tól pedig már a teljes, csillagászati sötétséggel járó időszak holdmentes lesz. Igyekezzünk minél többet gyönyörködni a galaxisunk derengő szalagjában, lehetőleg a településektől távol, a fényszennyezéstől minél messzebb. Aki valamely délebbi ország tengerpartján nyaral, annak még kedvezőbb a helyzete: egyrészt hosszabb éjszakával számolhat, másrészt a jól megválasztott nyaralóhely fényszennyezés nélküli, tenger feletti égbolttal ajándékozhatja meg a csillagok szerelmeseit, ahonnan a tőlünk ekkor már nem nagyon látható csillagok is megfigyelhetőek. Krétáról például a Skorpió teljes csillagképe olyan magasságban tűnik föl, ahogy hazánkból sosem láthatjuk.