Üledék és trópusi gleccserek

Limától mintegy 150 kilométerre északkeletre, Az Andok hegyei közt, van a Junín vagy helyi kecsua nyelven Chinchayqucha nevű tó, melynek üledékeit egy amerikai vezetésű nemzetközi kutatócsoport még 2015-ben kezdte vizsgálni. A Union College számolt be a Nature hasábjain közzé tett tanulmányról, amelyben az üledékek alapján rekonstruálták az elmúlt 700 ezer év klímamúltját a dél-amerikai trópusi régióból.

A vizsgálatokkal először sikerült bizonyítani, hogy az elmúlt évmillió legnagyobb időszakában az üvegházgázok nemcsak a sarkvidékeken, hanem a trópusokon is befolyásolták a klíma alakulását. Donald T. Rodbell professzor, a kutatás vezetője elmondta, hogy ez azt is jelenti, hogy az üvegházgázok – leginkább a szén-dioxid és a metán – alapvető szerepet játszanak a klíma globális összhangja megtartásában. „Ma már tudjuk, hogy e gázok légköri koncentrációjának mérsékelt, természetes változásai, amelyek jócskán elmaradtak a mai, ember okozta változásoktól, már elegendőek voltak ahhoz, hogy szinte időeltolódás nélkül globális éghajlati átalakuláshoz vezessenek” – tette hozzá Rodbell.

A 100 méter hosszúságban kinyert üledékfuratból az elmúlt 700 ezer év során az Andok gleccsereiben bekövetkezett változásokat lehetett nyomon követni, s kiderült, hogy e trópusi gleccserek ugyanabban az ütemben növekedtek vagy zsugorodtak, mint a sarki jégsapkák. A furatokból így fontos kiegészítést kaptak arról, hogy miként is volt az egész bolygón szinkronban az eljegesedés – a korábbi adatok elsöprő többségben az északi félteke és főként a magasabb szélességi övezetek változásait mutatták csak.

A gleccserek meglehetősen jellegzetes nyomokat hagynak az üledékben, ugyanis a jégfolyók az alattuk lévő kőzeteket egészen finomra őrlik (ez az ún. gleccserliszt), s amikor visszahúzódnak, zsugorodnak a gleccserek, egészen más típusú, mész-uralta üledékréteg képződik. A kutatók a furatokon elvégzett többféle kormeghatározás alapján pontosan el tudták dönteni, hogy az egyes rétegek mikor keletkeztek. Az is kiderült ebből, hogy nem pusztán a megvilágításban – a Föld pályaváltozásai miatt – bekövetkezett változások indították be az eljegesedéseket, mivel ezek a változások szélességi övenként eltérőek volnának, így ha csak a pályaváltozásokon múlna, az eljegesedések nem volnának szinkronban az egész bolygón. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a tettes az üvegházgázok változása lehet, ezek hozták szinkronba az északi sarkvidék és a dél-amerikai trópusok eljegesedéseit. Az üvegházgázok szerepéről mindkét sarkvidék jégfurataiból értesültünk már, csak a trópusok maradtak ki eddig ebből az összhatásból.

Rodbell professzor az elmúlt 35 évi munkája során olyan nagy tengerszint feletti magasságú tavakat és barlangokat keresett az Andokban, amelyek üledékéből a klímamúltra lehet következtetni. Az így feltárt adatok például az El Niño és La Niña események elmúlt tízezer évének sorozatát is fel tudták deríteni.