Kisbolygók a Nap irányában
Számtalan földközeli kisbolygót találtunk már meg, ám nemcsak a könnyen felmérhető sötét égen, hanem a Nap felé nézve is kutatni kell őket.
A figyelmeztetést egy olyan szakember adta, akinek a nevéhez elképesztő mennyiségű halvány égitest, Neptunuszon túli objektumok, üstökösök, kisbolygók és holdak felfedezése köthető: Scott Sheppard. A szakember nagyon is jól tudja, miért a Nappal ellentétes irányba néznek azok a műszerek, amelyekkel az apró, de esetleges veszélyt jelentő égitesteket keresik, hisz a Nap felé a csillagunk fénye elvakítja a legtöbb műszert.
Sheppard a Science hasábjain fejtette ki az érveit. A jelenlegi keresési módszereink remekül működnek azon objektumok felkutatására, amelyek a Földnél kijjebb keringenek a Naprendszerben. Bár vannak már merészebb vállalkozások, amelyek az alkonyi vagy a hajnali szürkületben keresik ezen égitesteket, s egyre több ilyen égitestre bukkannak rá. Azonban ezek az úttörő megfigyelések még mindig nagyon kis részét teszik ki az összes megfigyelésnek.
A legtöbb földközeli kisbolygó eredetileg valószínűsíthetően a fő kisbolygóövből kilökődött égitest, ám a pályáik instabilak, folyamatosan alakulnak, változnak, így biztosnak vehetjük, hogy számos olyan is akad, amely a Földnél közelebb kering a Nap körül. Az ezekre irányuló felmérések valós száma se ismert, mivel feltételezhető, hogy azokról a felmérésekről, amelyek során nem találtak semmit, egész egyszerűen be se számoltak. Így viszont a meglévő adatokból nehéz megbecsülni, mi lehet még hátra, mi várhat még felfedezésre.
Szerencsére nem vagyunk teljesen vakok akkor sem, ha a Nap felé nézünk, például egy chilei, 4 méteres teleszkóp rendelkezik olyan műszerrel, amely képes a Nap közelében is pásztázni az eget, és számos kisbolygót felfedezett már a Vénusz pályája közelében. Kissé hasonló képességekkel rendelkezik az északi féltekén, Kaliforniában, a Palomar-hegyi Obszervatóriumban a Zwicky Transient Facility nevű égboltfelmérő projekt is. Ennek köszönhetően fedezték fel például 2020-ban a 2020 QG jelű, néhány méteres égitestet is, amely rendkívül közel, mindössze 2900 kilométerre repült el bolygónk felszíne felett. Azonban a nagyobb méretű, a Nap irányából közeledő égitestek komoly veszélyt jelentenek, pont amiatt, hogy nem tudjuk őket megfelelően megfigyelni.