Mikroszkopikus gyémántok vallanak Ausztrália múltjáról

A James Cook Egyetem kutatói vezették azt a vizsgálatot, amelyben Queensland északkeleti részén talált mikroszkopikus gyémántzárványok alapján rekonstruálták azokat a körülményeket, amelyek Kelet-Ausztrália formálódásában lényegi szerepet játszottak, az eredményeket a Science Advances folyóirat publikálta.

E speciális metamorf gyémántok rendkívül aprók, s akkor jöttek létre, amikor két kőzetlemez ütközésekor az egyik alábukott. Az alábukás során kialakuló nyomásviszonyok hozták létre a most megtalált és vizsgált metamorf (átalakult) gyémántszemcséket. Ezekhez hasonlót eddig bolygónkon csupán hat másik helyszínen sikerült találni a kőzetekben, most is mintegy másfél éven át vizsgálták a kőzeteket a kutatók, mire rábukkantak a bizonyító erejű kristályokra. Az ilyen gyémánt az alábukáskor, a földköpenybe lejutva keletkezik, majd a bennfoglaló metamorf kőzettel együtt emelkedik ismételtek a felszín közelébe.

A vizsgálatok alapján a gyémántok kialakulásához legalább 3,5 gigapascal nyomásra (ám ez akár az 5 gigapascalt is elérhette), és 860 Celsius-fok hőmérsékletre volt szükség , és még a gyémántzárványokat magukban foglaló kristályok jellemzői is hasonló körülményekre utaltak. A nagy nyomás akkor alakult ki, amikor a Gondwana szuperkontinens egykori déli peremén hegységképződés zajlott, a Terra Australis Orogén nevű folyamatban a világ valaha volt legnagyobb hegységrendszere jött létre, 18 ezer kilométer hosszúságban és 1600 kilométer szélességben emelkedtek ki a hegyek. Ez a hegységrendszer a leghosszabb ideig létezett kontinensperem is volt egyúttal. A vonalát a mai Dél-Amerika, Dél-Afrika, Antarktisz, Ausztrália és Új-Zéland egyes részei adták össze.

A gyémántok keletkezése arra utal, hogy mintegy 472 millió évvel ezelőtt Ausztrália mai keleti partvidékén egy óceáni kőzetlemez alábukása zajlott, ez pedig a Terra Australis Orogén helyzetét is átalakítja. Az eddigi elképzelésben egyszerűnek s egységesnek tartott akkréciós hegységképződés komplex jellegű volt, többféle tektonikus helyzet játszott szerepet a hatalmas hegységrendszer kialakulásában.