Por fedi Izland jégmezőit

Az Earth Observatory mutatta be azt, a rövid idő alatt lezajlott változást, amelyben a hófehér jégsapka elszürkült, 2022 júliusában. A hónap elején a Terra műhold még hófehérnek látta a Vatnajökullt, azonban 11 nappal később már szürke-drapp borítása volt e terület jelentős részének, gleccsereknek és a Mýrdalsjökull kisebb, délebbre fekvő jégmezőjének is. Havazás híján a sötétebbé vált felszín a hónap végéig kitartott.

Mi is történhetett?

Nem szokatlan Izlandon, hogy egy-egy vulkánkitörés hamuhullása sötétítse el a jégmezőket, ám júliusban csendesek voltak Izland vulkánjai. Kitörések helyett azonban voltak szélviharok, amelyek rengeteg port emeltek a levegőbe, s szórtak le a jégfelszínre. A szakemberek becslései szerint évente mintegy 4,5 millió tonna por rakódik le Izland jéggel borított területein, a jégmezőkön, gleccsereken.

Bár Izland se nem meleg, se nem száraz klímájú, ez nem jelenti azt, hogy nem fordulhat elő por a levegőben, az ország meteorológiai állomásai (amelyek a levegő minőségét is mérik), évente 135 napon észlelnek port a levegőben. E por legnagyobb része a gleccserek erősen elkoptatott előteréből származik, azonban vannak a szigeten homoksivatagok is – gyakran feketék, vulkáni eredetű szemcséiknek köszönhetően, s ezek az ország területének közel negyedét fedik!

A rengeteg por, homok és a rendszeres szélviharok (hisz a sziget az észak-atlanti ciklonok útjába esik) hatására évente többször is kialakulnak jelentős porviharok. Az Izlandon a levegőbe emelkedő porszemcsék egy része Grönlandra is eljut, a legtöbb azonban helyben kiülepedik.

Még egy vékonyka porréteg is sötétté teszi azonban a jégfelszínt, s ennek hatására az kevesebb napfényt ver vissza, ez pedig egymással összefüggő eseményekhez vezet, amelynek része az erőteljesebb olvadás. Ha azonban vastagabb réteg rakódik a jégre – például egy vulkánkitörés hamutétege, akkor ez óvja a gleccsereket, szigeteli azok felszínét, s megakadályozza az olvadásukat.

Összességében azonban a Vatnajökull jégmennyisége az elmúlt 100 évben 15 százalékkal csökkent, habár a közel 8000 négyzetkilométeres területével még így is az ország legnagyobb jégmezője. Izland gleccserei is folyamatosan hátrálnak, ahogy máshol is a világon, 2000-2019 közt a jégborítás 9 százaléka tűnt el. A több évtizedes változásokról egy dokumentumfilm is készült az Izlandi Egyetem és a Dundee-i Egyetem kutatóinak munkája alapján, amelyben archív fotókat és mai felvételeket vetítettek egymásra, a megdöbbentő változások érzékeltetése céljával.

A gleccserek zsugorodásával egyre több olyan terület is szabaddá válik, ahol a korábban a jég által felőrölt sziklák pora pihen – ez az úgynevezett gleccserliszt is hozzáadódhat a szél által megemelt, és a jégre lerakott porhoz, tovább gyorsítva az olvadás folyamatát.