Aranybánya a sivatagban

Az Earth Observatory mutatta be a Kizil-kum sivatagában lévő Muruntau nevű aranybányát, amelyről a Landsat 8 műhold 2022. július 22-én készítette a felvételét. A sok, a mélybe nyúló szintből álló bányában hatalmas teherautók és szállítószalagok hordják az aranytartalmú kőzetet, amelyből azután meddőhányó-kioldásos technológiával nyerik ki az értékes fémet. E technika alkalmazása kissé hasonlít a csepegtető öntözéshez, csak épp nem palántákra, hanem az aranyat vagy más értékes fémet tartalmazó kőzúzalékra csepegtetik az oldó hatású folyadékot. Pár hónap (egyes fémeknél év) elteltével a lassú kémiai reakciók hatására kioldódik a fém, és feldúsul az aránya, s összegyűlik az elszállítandó, s tovább tisztítandó fém. A több mint 2 évtizeddel ezelőtti tiszai ciánszennyezés óta hazánkban talán nem kell külön elmondani, hogy az arany kinyeréséhez cianidot használnak…

Az aranykincset 1958-ban fedezték fel, és 1967-től bányásszák, maga az üreg 3,5 km átmérőjű, és 600 m mély! Csak 2021-ben kb. 85 ezer kilogramm aranyat nyertek ki innen. A helyszín azonban geológiai értelemben is különlegességnek számít.

A felszín közeli aranykincs évmilliók során lezajlott eseményláncolat eredménye: egy óceáni medence bezáródása, hegységképződés, gránitszerű kőzettestek és meleg vizes oldatok benyomulása a megfelelő összetételű kőzetek közé, illetve egyes törések mentén lezajlott elmozdulások.

Az egy másik történet, hogy egyáltalában hogyan is kerülhetett arany a bolygónkra. A csillagok normál életútja során, a magfúzióban ez az elem nem tud kialakulni, sokkalta nagyobb energiákra van hozzá szükség. A legfrissebb elméletek szerint neutroncsillagok összeütközése során születhet meg az arany és más nehéz elemek sora. A korábbi elképzelések szerint a szupernóvák hozták létre ezeket, ám a számítások alapján még egy szupernóvában se játszódnak le olyan energiával járó folyamatok, amelyek ezeket a nagy és nehéz atomokat (mint az arany, a platina, s a velük rokon elemek) eredményezhetnék.

Az arany tehát igen viharos közegben jött létre, majd szétszóródva a világűrben egy része abba az anyagfelhőbe került, amelyből a Naprendszer kialakult. Azonban nehéz elemként jórészt a földmagba kellett hogy süllyedjen az a készlet, amellyel a Föld a születésekor rendelkezett, így más folyamat is szükséges volt a jelenleg az ember számára hozzáférhető aranykészletek kialakulásához. Az elméletek alapján a földmag kialakulását követően, bolygónk életének korai időszakában, több mint 4 milliárd éve lezajlott meteoritbombázás „felkeverte” a bolygó mélyét, s ekkor a köpenyben beinduló konvektív áramlás révén jutott a felszín közelébe az előzetesen már süllyedő aranykészlet egy része.

Az arany a földkéregnek csupán 0,000004 százalékát teszi ki, s a becslések szerint az ismert aranykészletek 80 százalékát már kibányásztuk. A Muruntau bánya jelenleg a világ második legnagyobb éves hozamú aranykitermelő helyszíne.