A Deepwater Horizon évtizedes maradványai
A Deepwater Horizon olajkatasztrófa ugyan már több mint egy évtizede történt, de az olaj nyomai még mindig kimutathatóak.
A Frontiers in Marine Science szakfolyóiratban fog hamarosan megjelenni az a tanulmány, amelyben a Deepwater Horizon olajkatasztrófa máig tartó hatását mérték fel. A folyóirat ismertetője bemutatja az amerikai és kanadai kutatók által elvégzett vizsgálatokat, amelyekből kiderül, hogy a katasztrófa során a tengerbe jutott olaj erősen átalakult formában még mindig jelen van a helyszín környezetében.
A kutatók a kőolaj egyes összetevőinek sorsát és a tisztítási, katasztrófaelhárítási folyamatok következményeit mérték fel, azzal a céllal, hogy a jövőben bekövetkező olajkatasztrófák esetében pontosabban kiderítsük a hatásaikat, és hatékonyabban tudjunk majd fellépni a maradandó károsodás ellen.
A kőolaj meglehetősen összetett molekulakeverék, ennek most a leggyakoribb és a leginkább mérgező hatású összetevőit vizsgálták: a tengervíz, a tengerfenék, és a part számos pontján vett minták, valamint mások hasonló vizsgálatai és elemzései alapján. Ezekből követni lehetett, hogy az egyes összetevők miként változtak az évek során.
A tenger felszínére jutó kőolaj 30-40 százaléka elpárolgott, a vízoldékony összetevők viszonylag gyorsan feloldódtak és ezeket a tengeri élővilág már felbontotta, feldolgozta. Azonban nem mindenre volt ez igaz: a kőolaj egyes összetevői a tengerfenékre süllyedve vagy a partokon élő növényzeten kirakódtak, s ennek egy része még ma is kimutatható.
Az óceánba ömlő kőolaj jó részét azonban átalakítja a napfény, illetve lebontják a mikrobák.
„Szemben más ipari szennyező anyagokkal (pl. a klórozott rovarirtók, mint a DDT), a kőolaj maradványait a napfény és a mikrobák képesek lebontani. Az olajszennyezéskor rengeteg különféle vegyület jut a környezetbe, és a környezetkárosítás zöme a kijutást követően igen rövid időn belül történik” – magyarázta Edward Overton professzor, a kutatás vezetője.
Az is kiderült a vizsgálatokból, hogy számos környezeti hatás a kémiailag átalakult molekulákhoz köthető, ezek az új molekulák másféle mérgező, vagy valamilyen, az élőlényeket befolyásoló fizikai hatással rendelkeznek. Ezek az átalakulások azonban nagyban függenek a helyi időjárási tényezőktől – más történik egy sarkvidéki olajkatasztrófa összetevőivel, és más egy meleg égövi esetében. Ez pedig nehezebben előrejelezhetővé teszi a katasztrófák élővilágra gyakorolt hatásait. Abban azonban bíznak a kutatók, hogy a tanulmányuk segítségével közelebb lehet jutni e részletekhez.