Mérsékelt felmelegedés is veszélyezteti a sarkvidék erdeit

A szén-dioxid megkötésében igen fontos szerepet játszó úgynevezett eurázsiai-boreális erdőket, amelyek az Északi-sarkkör mentén húzódnak végig Eurázsián, így többek között Svédországon, Finnországon, Norvégián és Oroszországon, illetve azok a – szintén boreális – erdőrendszerek, amelyek amerikai kontinensen érintik Alaszka és Kanada területét is, számos tényező veszélyezteti.
Kutatók most azt vizsgálták, hogy az általános felmelegedés és az invazív fajok megjelenése mellett egy kisebb hőmérséklet- és csapadékváltozás milyen hatással lehet a boreális erdőkre. Ötéves kutatásuk eredményeit a Nature című brit természettudományos folyóiratban közölték, melyt az MTI tett közzé.
2012 és 2016 között a kutatók kilenc fafaj 4600 példányát nevelték fel a kanadai határnál fekvő Minnesota állam északkeleti részén, közöttük erdei- és lucfenyőket. A fiatal fák környezetében földalatti kábelek és infralámpák segítségével 1,6 illetve 3,1 Celsius-fokkal megemelték a hőmérsékletet. Emellett ponyvák segítségével szabályozták, hogy a növények mennyi csapadékhoz jussanak, így modellezték a csapadékmennyiség és a klíma változását.
A kutatók azt észlelték, hogy már az 1,6 Celsius-fokos változás is gátolta a növények növekedését. Megnövekedett a vizsgált növények mortalitása, fejlődésük visszamaradt.
A Párizsi megállapodásként emlegetett 2015-ös klímaegyezmény előírja, hogy a globális átlaghőmérséklet-emelkedést jóval 2 Celsius-fok alatt – lehetőleg 1,5 fokon – kell tartani az iparosodás előtti szinthez képest, a jelenlegi kormányok kötelezettségvállalásai még egy 2,7 Celsius-fokos felmelegedést is megengednek.