20 exobolygónak adhatunk nevet
Nem egészen fél éve értük el az ötezredik felfedezett exobolygót, ám a James Webb-űrteleszkóp révén hamarosan újabbak érkeznek, amelyeknek nevet adhatunk.
A Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU) felel az égitestek névadásáért, megfelelő szabályokat követve kerülhet erre sor, azonban időnként, speciális esetekben kívülállók számára is megnyílik az út a névadáshoz. A James Webb-űrteleszkóp által a közeljövőben megvizsgálandó exobolygók közül 20 kaphat majd nevet egy különleges akcióban: a NameExoWorlds2022 versenyére nem egyének, hanem közösségek jelentkezését várják.
A Naprendszer égitestjei körében is a különféle kultúrkörökből kikerülő nevekkel találkozhatunk a klasszikus mitológiai-kulturális alakoktól kezdve az egészen kis népek mitológiai alakjaiig, és most is valami hasonlót szeretne az IAU. 2015-ben zajlott már hasonló esemény, akkor 14 csillagnak és 31 exobolygónak adhattak nevet különféle intézmények, csillagászati közösségek, majd 2019-ben 112 csillag és exobolygója kapott az egyes országoktól nevet (a mienk a Hunor nevű csillag és a körülötte keringő, Magor nevű exobolygó lett).
Most 20 exobolygót érhet hasonló szerencse. Ahhoz, hogy valaki részt vehessen a versenyben, csapatot kell alakítani, amelyben szakemberek és amatőrök egyaránt szerepelnek, majd egy olyan ismeretterjesztő eseményt – élő vagy online – kell létrehozni a csapatnak, amelyben az exobolygókat, s a velük kapcsolatos csillagászati ismereteket mutatják be az érdeklődőknek. A csapatok azután szabadon választott módon eldönthetik a benyújtandó nevet, majd meghatározott írásos és videós módon ezeket eljuttatják az IAU-hoz. Nem lehet valós személyt, politikai, hadászati vagy vallási tevékenységhez kapcsolódó nevet, rövidítést, de nem lehet a pályázó kutyája vagy gyereke után se elnevezni égitestet.
A névadás feltétele most is az, hogy a csillag és a bolygója egyazon témához kell tartozzanak, ahogy ezt a 2019-es magyar példa is jól szemlélteti. A húsz rendszert, amelyeknek nevet adhatnak majd a jelentkezők, már kiválasztották (köztük három a magyar fejlesztésű HATNet hálózat által felfedezett).
A pályázat határideje 2022. november 11., a nyerteseket 2023 márciusában mutatja majd be az IAU.
Sohasem lehetett lakható a Vénusz
Úgy tűnik, bolygótestvérünk valójában mostohatestvér, és sosem lehettek a körülményei az élet számára kedvezőek.
Égi jelenségek 2024. december második felében
Telihold fényében kezdődik az időszak, itt vannak az év leghosszabb éjszakái, beköszönt a csillagászati tél, láthatunk meteorokat, együttállásokat és hajnali holdsarlókat is.
Mi is az a jéghaj, és mikor láthatjuk?
Az erdők alján, letört ágakon időnként furcsa, fehér, selyemszálakra, hajra emlékeztető jégképződmény jelenik meg.
Le a kalappal, itt a Webb-űrteleszkóp képe a Sombrero-galaxisról
Az Androméda-köd után talán a legismertebb galaxis a Sombrero, amely nevét a széles karimájú mexikói kalapra emlékeztető alakjáról kapta.
Komposztáljunk: ma van a talaj világnapja
2024-ben a komposztálás jelentőségére hívja fel a figyelmet az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) a talaj világnapján, december 5-én.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
