Bringázz úgy, mint egy holland!

Egy új kutatás szerint, ha mindannyian a hollandokhoz hasonlóan bicikliznénk, több százmillió tonna szén kibocsátását lehetne elkerülni.

Egy átlagos dán naponta 1,6 kilométert biciklizik, s ha a világon mindenki így tenne, s biciklizéssel váltaná ki közlekedése egy részét, akkor az Nagy Britannia éves kibocsátásának felelne meg. Ha kicsit még továbblépnénk, és egy átlagos holland példáját követnénk, napi 2,6 kilométerrel, akkor az Kanada éves kibocsátásával érne föl.
A közlekedésből származó szénkibocsátásunk felét a személyautók teszi ki, s ez az elmúlt évtizedekben megháromszorozódott. Egy dán vezetésű nemzetközi kutatócsoport a biciklizésre vonatkozó adatok sokaságát elemezte, s arra jutott, hogy ha csak naponta egy autós út helyett bicikliznénk, akár 67 százalékkal is csökkenteni lehetne a szénkibocsátásunkat. A kutatásról a Communications Earth and Environment folyóirat számolt be. A szakemberek 60 országból, 2015-ig rendelkezésre álló adatokat elemeztek.
Nehéz persze felmérni azt, hogy voltaképpen mennyit is biciklizünk, mivel a biciklik birtoklása nem regisztrációhoz kötött (mint az autóké), s főként nem ismert, hogy a biciklitulajdonosok közt hányan használják közlekedésre, s hányan rekreációs tevékenységre a drótszamarat. Az azonban bizonyos, hogy 1962-2015 között több biciklit gyártottak, mint autót: 20,7 millióról 123,3 millióra nőtt a gyárakból évente kigördülő bringák száma. Ez 2015-re 3,4 százalékkal több volt, mint új autó, az időszak összesített adatai alapján 2,4-szer annyi bicikli készült, mint személygépkocsi. A világ biciklijeinek fele Kínában készül.
Az elemzések azt is megmutatták, hogy a jobb gazdasági helyzetű országokban több biciklitulajdonos volt – ám ugyanezek az országok lakói többet is autóztak, vagyis nem lehet egyenes arányt állítani a biciklitulajdonlás és használata közé. Különös „kísérlet” volt a covid pandémiás időszakának helyzete, amikor rövid idő alatt és jelentősen megnőtt az utcai biciklihasználat.
Az azonban követhető, hogy az olyan országokban, mint a már említett Dánia és Hollandia, ahol jó ideje biciklizéspárti a közlekedéspolitika, és a megfelelő infrastruktúra (bicikliutak, főként a nagyvárosokban) kiépítése is fontos volt, nemcsak többet bicikliznek az emberek, de ennek még az egészségükre is jó hatása van, ezen országokban kevesebb az elhízott felnőttek aránya. Ezek az országok emellett a környezettudatosság terén is jobban állnak, és bónuszként a biciklizés számára könnyű, sík terep az uralkodó.
Habár számos pontban javítani lehetne még az elvégzett számításokon, az azonban egyértelmű, hogy a biciklizést minél nagyobb arányban érdemes támogatni, beruházásokkal is segíteni világszerte, mivel nagyon sok esetben kiváló alternatívát jelent az autózás helyett. Tekintsünk úgy a bringázásra, mint egy jórészt kiaknázatlan klíma- és egészségjobbító lehetőségre!