Az energiaválság segíthet átállni a megújuló energiára

A Leideni Egyetem kutatóinak elemzése azt taglalja, mi módon segítheti a jelenlegi energiaválság a társadalmat és az átlagembert a fenntartható energiaforrásokra. A jelenlegi gázárak a közelgő télre nézve igen nehéz hónapokat ígérnek, már ha egyáltalában lesz elegendő gáz. Ha valamikor, akkor most igazán világossá vált az, amit eddig csak a zöldek úri huncutságaként könyvelt el a legtöbb ember: át kell állni a fosszilis energiahordozókról a megújulókra, mégpedig minél előbb. Jelenleg azok érezhetik magukat valamelyest biztonságban, akik már megtették a szükséges lépéseket. Ez azonban a legtöbb esetben aránytalanul nagy ráfordítást, beruházást igényelne az egyénektől, és a korábbi energiaárak egész egyszerűen senkit se motiváltak erre. „Gyakran olcsóbb a nem fenntartható energia használata” – mondta Alien Van der Vliet, a Leideni Egyetem Gazdasági Viselkedés-pszichológiai Tudásközpontjának munkatársa.

Meg kell ismerni az akadályokat!

Fontos megismerni azokat az okokat, amik visszatartják az embert az átállástól. Egyesek egész egyszerűen nem igazodnak el a lehetőségek közt, nem tudják eldönteni, mi a valódi zöld átállás és mi a „zöldmosás” (a környezetkímélőnek titulált, de egyáltalában nem megfelelő technológia). Másoknak nincs idejük alaposan utánajárni, vagy épp olyan napi rutint követnek, ami megnehezíti a változtatásokat. „Számtalan akadály lehet, mi pedig igyekszünk ezeket megkeresni” – tette hozzá Van der Vliet. Úgy véli, túl sokat foglalkozunk a motivációval ahelyett, hogy a meghatározó körülményeket vizsgálnánk: ha a körülmények változnak, ha a fenntartható forrásokat könnyebb lesz választani, és ha a kormányok megkönnyítik az átállást, akár eszközökkel akár információkkal, akkor többen fognak váltani.

Így változhat meg a viselkedésünk

Az egyik viselkedést átalakító módszer az angol betűszóban EAST (Easy, Attractive, Social and Timely), vagyis a könnyű, vonzó, közösségi és időszerű szavakból összeállított módozat. Ha a kormányzat el akarja érni, hogy az emberek hosszú távra változtassák meg a viselkedésüket, akkor meg kell mindent tenni azért, hogy ez a változás könnyen vagy épp örömmel végrehajtható legyen. Mivel az emberek hajlamosak mások, főleg a többség példáját követni, ha például a szomszédaink 70 százaléka zöld energiára vált, mi is könnyebben fogunk az átállásról dönteni. Emellett fel kell ismerni azokat a lehetőségeket, amikor az ember hajlamosabb váltani, így például egy költözéskor nagyobb az esélye az átállásnak.

Mostantól a zsebünkön érezzük az energiaválságot

Különösen fontos a nagy léptékű átállás jó időzítése ahhoz, hogy tömegeket és rövid idő alatt állíthassanak e kérdés mellé. „Az időzítés kérdésében a válságos időszakok segítséget adhatnak. Az embereket motiválni kezdi az, ha látják a krízishelyzetet. Tudják, hogy a háború gázhiánnyal jár, és megértik a körülményeket” – magyarázta Van der Vliet. „Mivel az emberek a jelenben élnek, könnyebben hoznak olyan döntéseket, amelyek e jelent érintik.” Azt régóta tudjuk, hogy a fosszilis energia nem fenntartható és nem tart örökké, ám senkit se motivál gyors cselekvésre az, hogy mi lesz néhány év múlva. Az embert az érdekli, hogy most legyen élelme és lakhelye, evolúciós szempontból ez teljesen normális viselkedés, ám hátráltatja azt, hogy a klímaváltozásra tekintettel igyekezzünk hosszabb távon gondolkodni és változni. A jelenben megélt válság azonban már elég erős indokkal bír, és „ha a zsebükön érzik az emberek, akkor hajlandóvá válnak a változásokra” – tette hozzá a kutató.