Pakisztán katasztrofális áradásai

Az országba idén a monszun a szokásos csapadék mintegy tízszeresével érkezett meg.

Miközben Európát történelmi aszály sújtja, Pakisztánt történelmi árvíz. Az ESA Copernicus Sentinel-1 műholdja felvételét augusztus 30-án készítette az elárasztott területekről. Az ázsiai ország idei nyári monszunidőszakának csapadékhozama tízszerese az átlagos évekének, a június közepén rákapcsolt csapadékhullás hatására az ország mintegy harmadát beborította a víz.
Az áradások eddig több mint 1100 fő életét követelték, több mint 1 millió házat károsítottak (287 ezer teljesen megsemmisült), és kb. 33 millió (minden hetedik pakisztáni lakos) életét érintették. Az állatállományban is rendkívül súlyosak a károk: több mint 700 ezer háziállat pusztult el, ezek sokszor egy-egy család egyetlen megélhetési forrását jelentették.
Az árvizek lakóházak mellett az infrastruktúrát és a mezőgazdasági földeket is elmosták, az ország miniszterelnöke, Sebaz Sarif szerint az ország történelmének legsúlyosabb árvizével szembesültek, és csak az infrastruktúra helyreállítása legalább 10 milliárd dollárba kerül majd. Mintegy 150 hidat és 3500 kilométernyi utat tett tönkre az áradat eddig, és az ország távközlési hálózata is súlyosan sérült. Az ország igen fejlett öntözési hálózata is jórészt tönkremehetett.

A műholdfelvétel bal oldalán nagyobb területet figyelhetünk meg, amelynek kiemelt részét a jobb oldalon nagyítva látjuk. A felvétel radar segítségével készült, amellyel akkor is látni lehet az elárasztott felszínt, ha egyébként felhős idő van, ezért a Sentinel-1 különösen fontos segítséget tud nyújtani a hasonló katasztrófahelyzetekben. A felvételen kék és fekete szín jelzi az elárasztott területeket. Az Indus gyakorlatilag folyamból egy erősen elnyúlt, több tíz kilométer széles tóvá vált.
Az ESA mellett a NASA Earth Observatory is bemutatta a pakisztáni áradásokat a saját műholdfelvételein keresztül. A Landsat 8 és 9, valamint a NOAA-20 műhold is megörökítette a területet, különféle hullámhossz-tartományokban is.
A monszun elképesztő mennyiségű csapadékához hozzáadódik a klímaváltozás miatt olvadó gleccserekből származó többlet víz is, Pakisztánban több mint 7000 magashegyi gleccser található, a sarkvidékeken kívül itt van a legtöbb gleccserjég a bolygón. A gleccsertavak közül azonban több is kiöntött, helyi áradásokat okozva.
Az ország humanitárius katasztrófája miatt augusztus 30-án a pakisztáni kormány vészhelyzetet hirdetett és az ENSZ közreműködésével nemzetközi segítséget kért.