Kié is a sok műanyag a Csendes-óceán szemétszigetén?

Jó ismert, hogy a Csendes-óceánon az áramlatok a tengerbe került szemetet szemétszigetté hordják össze, az azonban kérdéses volt, honnan, miből is áll össze ez a rettenetes szemétmennyiség. A The Ocean Cleanup nevű szervezet szakemberei vizsgálták meg 2019-ben kiemelt szemét több mint 6000 egyedi darabjának eredetét, és számos értékes információt sikerült kinyerniük.

Először is kiderült, hogy a nagy csendes-óceáni szemétsziget (GPGP) jórészt halászati felszerelésből áll, 75-86 százalékban e tevékenységhez köthető a GPGP területén úszó szemét. Ennek ellenére is kijelenthető a vizsgálatok alapján, hogy a folyókból származó műanyagszemét világtengerek szintjén továbbra is a fő szennyező anyag. Azonban sokkal nagyobb eséllyel fog a nyílt tengeren elhagyott-eldobott szemét a hasonló szemétszigeteken kikötni, a folyami eredetű szemét jórészt a partokra mosódik. Az eredmények azt is jelentik, hogy pusztán azzal, hogy a folyók torkolatánál kiszűrik a szemetet, nem fog ez a szemétsziget-probléma megszűnni.

Az Ocean Cleanup vizsgálataiból készült eredményeket a Scientific Reports folyóiratban tették közzé a szervezet szakemberei. Korábban csak egészen kis mintavételeken alapuló adataink voltak, ez volt az első nagy, átfogó vizsgálat. A felmérést az óceántisztító technológia tesztelése során kiemelt szeméten végezték el, a kiemelt szemét kb. fele volt halászháló, kötél és efféle puha, szálas műanyag (ezekből készülnek a szervezet napszemüvegei), a többi kemény műanyag – ez utóbbiak esetében lehetett vizsgálni az egyes darabok eredetét. Meghatározott elv szerint szortírozták a kiemelt szemetet, s egyenként minden darabot ellenőriztek az eredetét jelző bármiféle nyom után kutatva, olyasmire gondoljunk, mint logók, cégnevek, országnevek, és hasonlók.

A darabok kb. harmada felismerhetetlenségig felaprózott, kétharmadáról lehetett eldönteni, mi is volt fénykorában az adott tárgy, az eredmények érthetően erre a kétharmadra vonatkoznak. Érdekesség: a legrégebbi tárgy a szemétadagban egy 1966-ban gyártott bója volt, ez azonban azt is jelzi, hogy jogosak a félelmeink a műanyag hosszú tengeri élettartamával kapcsolatban is, amellett, hogy tudjuk, a felaprózódással mikroműanyagként végzi egy része.

Az eredet szerint az első Japán volt 34 százalékkal, majd Kína (32), a Koreai-félsziget (10) és az USA (7) következtek. Talán furcsának tűnhet, hogy azok, a Csendes-óceán partján lévő országok, amelyek a folyami eredetű szemét mennyiségében élenjárók, itt nem nagyon képviseltették magukat. A forrásországok nem a folyami szennyezés útján, hanem a térségben folytatott ipari halászat révén járultak hozzá a szemétszigethez…

A kutatók a szemét útvonalának modellezésével próbáltak magyarázatot találni erre az eltérésre. Ennek során számos különböző földrajzi pontról indulóan kiszámították, hogy az onnan eredő szemét az óceáni áramlatok, széljárás révén merre is venné útját, s hol kötne ki végül. A halászati eredetű szemetek modellszámításai megfeleltek a kigyűjtött és azonosított szemetek adatainak, vagyis a modell a valóságnak megfelelő képet mutatta.

A halászati technikák és helyszínek megmutatkoztak a szemét összetételében, s kiderült, hogy a halászati felszereléseknek 2-10-szer nagyobb esélyük van a GPGP területére jutni, mint a mennyiségben jóval jelentősebb folyami eredetű szemétnek. Ez utóbbiak a legtöbb esetben az eredetükhöz közeli partokra sodródnak ki. Ezen források megszüntetése tehát a partok tisztaságát fogja elsődlegesen elhozni.

Mivel az óceán megtisztításához elengedhetetlen megismerni a műanyag eredetét és felmérni annak pontos útvonalát, a kapott adatok segítségével a tisztítás módszereit is pontosítani tudják a szakemberek, hogy a forráshoz minél közelebb csípjék nyakon a szennyeződést.