Az autók valójában guruló hősugárzók, és túlmelegítik a várost?

A járműforgalommal kapcsolatban elsősorban a levegőt szennyező károsanyag-kibocsátás miatt szoktunk aggódni. Ám a Trehugger amerikai ökoportál felvet egy szokatlan, de annál érdekesebb szempontot: milyen hatást okoz a járművek által kibocsátott hő? Kérdésüket arra alapozzák, hogy az amerikai Energiaügyi Minisztérium szerint a belsőégésű autóknak annyira rossz a hatásfoka, hogy az üzemanyag 68-72 százaléka hőveszteséggé alakul.
Ezzel azonban a már eleve túlhevült városokban növeljük az átlaghőmérsékletet, fokozzuk a városi hőszigethatást. Utóbbi úgy alakul ki, hogy a magas épületek, szűk utcák korlátozzák egy adott terület átszellőzését; a természetesnél sötétebb felszín erősebben melegszik. Ezek miatt a városok belső kerületei minden évszakban melegebbek az átlagnál: így jön létre a városi hősziget, amelynek során nemcsak nappal van melegebb, hanem éjjel is, amikor az épületek és burkolt felületek sugározzák magukból a hőt.

Nagy kérdés, hogy ezt a hősziget-hatást mennyivel súlyosbítják az egyelőre döntően belsőégésű motorral hajtott járművek. A városban felhasznált összenergia 40 százalékát közlekedésre fordítjuk. „Az elektromos motornak 80-90 százalék a hatásfoka, a belsőégésű motornak pedig nagyjából 30 százalék” — mondja Ongjerth Rirchárd. A városban közlekedő járművek melegítik a környezetüket, ezt mindenki észleli, amikor egy járó motorú autó motorházfedelére teszi a kezét. A dugattyúban a robbanás fázisában a hőmérséklet akár 1000 Celsius-fok is lehet, a motor üzemi hőmérséklete a hűtés révén „csak” 80-100 fok.

„A városok melegedését azonban még ennél is jobban meghatározza a napsugárzás bejövő energiája, illetve az, hogy abból mennyit ver vissza vagy nyel el az épített környezet. Vagyis az autók hőkibocsátását inkább úgy kellene elképzelni, hogy forró vasalók mozognak egy hatalmas vasalódeszkán, ami önmagában is meleg” – magyarázza a szakértő. Vegyük például a Nagykörutat: a 40 méter széles aszfaltozott felület nyári napsütésben legalább 30 Celsius-fokos, ehhez képest kisebb hőterhelést jelentenek a kisebb méretű autók

Érdekes lenne megvizsgálni egy olyan extrém helyzetet, hogy ha mondjuk holnaptól mindenki gyalog, kerékpárral, tömegközlekedéssel vagy elektromos meghajtású járművel közlekedne, akkor mennyivel csökkenne egy olyan nagyváros átlaghőmérséklete, mint Budapest. Ez Ongjerth Richárd szerint nagy általánosságban legfeljebb 1-2 Celsius-fokot jelenthet. Bár igaz, hogy egy kánikulai napon ezt is kedvezőnek vélnénk. A szakértő még nem hallotta érvként, hogy a villanymotor azért is jó, mert kevésbé melegíti a környezetet. „Pedig végső soron ennek elő kellene kerülnie” – összegzi az urbanisztikai szakértő.