Égi jelenségek 2022. szeptember második felében

Beköszönt a csillagászati ősz, láthatunk alkonyi holdsarlót és feldereng az állatövi fény.

23-án éjjel beköszönt az ősz
A nap-éj egyenlőség ezúttal szeptember 23-án éjjel 3 óra 3 perckor áll be, vagyis ekkor lépünk át a csillagászati őszbe. Ez ugyan az átlagember számára nem a legjobb hír, ám az amatőrcsillagász mosolya egyre szélesebb lesz, mivel hosszabbak az éjszakák és több idő jut égboltmegfigyelésre. Ezen a napon pont keleten kel és pont nyugaton nyugszik a Nap, ha emléket akarunk állítani a jeles napnak, akkor a napkelte vagy a napnyugta megörökítése lehet a cél. A napkelte ideje keleten 06:20, Budapesten 06:31, nyugaton 06:41. A napnyugtát keleti határunknál 18:29-kor, Budapesten 18:39-kor, a nyugati országrészben pedig 18:49-kor örökíthetjük meg. Keressünk szép tájképi vagy városképi elemet a fotózáshoz!
Hold-Mars együttállás 16/17-én éjjel
Az este fél 11 körül kelő égitestek ekkor még mintegy 2,5 fokra lesznek egymástól, az éjszaka előrehaladtával nő majd a távolságuk. Az 59 százalékos Hold alatt keressük a vörös bolygót, illetve, ha valakinek a 17-én hajnali időpont kedvezőbb, akkora a Hold alatt és tőle kissé jobbra lesz a Mars.
Hajnali holdsarló 23-án és 24-én
Szeptember 23-án égi kísérőnk 7,8 százalékos megvilágítású lesz, vagyis még nem túl soványka sarlót kell keresnünk. A holdkelte ideje keleti határainknál 03:07, Budapesten 03:19, nyugaton 03:30 lesz. Ha holdkeltére vagyunk kíváncsiak, akkor jó északkeleti kilátásra lesz szükségünk.
24-én már látványosan vékony, mindössze 3,3 százalékos megvilágítású lesz a sarlónk. Ekkor a holdkelte a keleti országrészben 04:18, Budapesten 04:29, nyugaton pedig 04:41 lesz.
Mindkét hajnalon bőven lesz időnk gyönyörködni a holdsarlóban, hisz egyre később világosodik. A Hold árnyékos oldalán a földfényt is jól megfigyelhetjük mindkét reggelen.
Alkonyi holdsarló 27-én és 28-án
A 27-i holdsarló észleléséhez jó szem, tiszta horizont és némi szerencse is kell, ekkor a Hold égi útjának geometriája miatt rendívül nehéz lesz megpillantani az egyébként 3,5 százalékos sarlót a délnyugati ég alján. Napnyugta és holdnyugta közt alig 50 perc van, így a sarlóra különösen szerencsés viszonyok esetén jó, ha 20-30 percünk marad. A sarló már napnyugtakor is csupán 7 fok magasan lesz, így az alkonypír fényei erősen elnyomhatják majd. Persze egy próbát megér, hisz a 3,5 százalékos megvilágítás már elég könnyen észrevehető.
28-án kissé kedvezőbb lesz a helyzet, bár jónak ezt se lehetne nevezni (az őszi alkonyok már csak ilyenek), egy óra és 10 perc jut a napnyugta és a holdnyugta közti időre. A sarló ekkor már 8,8 százalékos lesz, így igen jó esély van a megpillantására a rossz körülmények ellenére is.
Mindkét estén mintegy fél órával a napnyugtát követően érdemes keresni a sarlót, de csak a jó délnyugati horizontú helyszínekről.
Őszi állatövi fény 25-ét követően
A hajnali keleti égen felderengő állatövi fény szeptember végén már igen szembetűnő jelenség! Napkelte előtt kb. 2 órával már láthatjuk a jobbra dőlő fénykúpot, ami egy igazán tiszta hajnalon elérhet a Fiastyúkig is. Olyan nagyon korán se kell kelni miatta, hisz ez a láthatósági időszak fél 5-től kb. fél 6-ig tart, utána már túl világos lesz az ég ahhoz, hogy kivehető legyen az állatövi fény.
No de talán nem mindenki tudja: mit is látunk ilyenkor? Naprendszerünk keringési síkjában (ahol a bolygók, a kisbolygók elsöprő többsége is kering) rengeteg olyan porszemcse található, amely például korábban itt járt üstökösök pora, esetleg égitestek ütközéséből eredő por, sőt, egy újabb elmélet szerint a marsi porviharokból a légkörrel együtt megszökő por lehet. Mikroszkopikus szemcsék sok százmilliárdja kering a Nap körül, és szórja-veri vissza a Nap fényét. A légkörünk és a fényszennyezés elképesztően sokat levesz a látványból, de például a chilei nagy csillagvizsgálók közelében, 4000 méteres magasságban már kimondottan feltűnő jelenség. Ősszel hajnalban, a keleti égen, tavasszal pedig alkonyatkor a nyugati égen tudjuk megfigyelni. Látható a Naprendszer más égitestjeiről is, sőt, más bolygórendszerekben is kimutatták már az állatövi fényt létrehozó bolygóközi por jelenlétét.