Meglepően olcsó volna a sarkvidékek visszafagyasztása

Egy új amerikai kutatás szerint azonban nemcsak vissza tudnánk fagyasztani a sarkvidékeket a napsugárzás leárnyékolása útján, hanem meglepően olcsón is tehetnénk ezt, amint az Environmental Research Communications folyóiratban, az e témáról készült tanulmány beszámolt.

A kutatók egy olyan lehetséges elképzelést vázoltak, amelyben nagy, kb. 13 ezer méteres magasságokban járó repülőgépeket használnának a 60. szélességi foknál északabbra és délebbre eső területeken (ez Európában Skandinávia legnagyobb részét magában foglalná). Ez a légköri magasság a sarkvidékeken már a sztratoszférába esik, így az ide bejuttatott szemcséket a légkör lassabban (nem pár nap alatt) vetné ki magából.
Az e területen a légkörbe juttatott aeroszol lassanként a sarkok felé úszna, és enyhe árnyékoló hatást fejtene ki az alatta elhelyezkedő területre. „Széles körben elterjedt és észszerű az a félelem, amely a bolygót hűtő aeroszolok alkalmazásának lehetőségét övezi, ám ha bárhol megtérülhetne ennek a kockázata, az a sarkvidék volna” – jegyezte meg a kutatást vezető Wake Smith, a folyóirat kiadójának ismertetőjében.

Az elképzelések alapján a szemcséket évszaktól függően (logikusan: késő tavasszal és kora nyáron, amikor a legtöbb napfény éri a sarkvidéket) juttatnák ki a légkörbe, így ugyanazokkal a repülőgépekkel lehetne mindkét sarkvidéken ellátni a feladatot. A számítások szerint a jelenleg meglévő katonai tanker repülőgépek segítségével, amelyekkel a légi tankolást végzik évtizedek óta, nem megoldható e probléma, mivel azok nem képesek a megfelelő magasságba felemelkedni úgy, hogy a tartályaik teli vannak (kisebb magasságban pedig semmi hatása se volna az aeroszolnak). Ahhoz, hogy a célhoz szükséges 13 kilométeres magasságig felvigyék az aeroszol alapanyagát, egy nemrégiben tervezett (vagyis csupán a tervezőasztalon létező) új típusú, nagy légköri magasságban üzemelni képes tanker gép (SAIL43-K) „alig” 125 példányára lenne szükség. Ilyen módszerrel évente 2 Celsius-fokkal lehetne hűteni a sarkvidékeket, így az ipari forradalom előtti hőmérsékletet ismét el lehetne érni, a sarkok környezetében. Kis problémát jelentene a repülők felszállásához szükséges légikikötők hiánya a déli féltekén (az északin megoldható), de a repterek infrastruktúráját jelentősen fejleszteni kellene a program indítása előtt. A művelet maga egyébként nagyjából akkora légi forgalomnak felelne meg, mint a világ 2021-es légi forgalmából 2 napnyi.

A számítások szerint évente 11 milliárd dollárnyi költsége volna a hűtő akciónak, ez kevesebb mint a harmada annak, amivel a teljes bolygót hűthetnénk, és csupán egy egészen apró töredéke annak, amibe a zéró kibocsátás elérése kerül… A módszerrel viszont csak a klímaváltozás tünetét lehetne kezelni, nem szűnnének meg általa az okok, vagyis a magaslégköri aeroszolokkal nem lehet helyettesíteni a szén-dioxid-kibocsátás megfékezését.

A hasonló elképzelések nem véletlenül találkoznak nagy ellenkezéssel, és nem csak azért, mert az átlagember nem érti a légkör működését. A módszer így papíron kivitelezhetőnek és hatékonynak tűnik, ám amíg nem végeznek valós körülmények közt tesztet, addig nem fog kiderülni az, hogy miféle egyéb hatásai lehetnek egy ilyen beavatkozásnak – azonban, mivel a legtöbben már magukat a teszteket is ellenzik, nélkülük pedig nehéz lesz jó döntéseket hozni. Mindemellett a elképzelésben kén-dioxidot alkalmaznának, amelynek hatására pont a sarkvidékek feletti sztratoszférában gyengül az ózonpajzs, ezt a vulkánkitörések kapcsán már tudjuk, így ez is a további, fontos tesztek szükséges voltára irányítja rá a figyelmet.

Ez esetben ugyan olyan régiókat érintene a módszer, ahol pusztán az emberi népesség 1 százaléka él, így a kutatók szerint sokkal kevésbé kockázatos az emberiségre nézve, mint egy teljes bolygót érintő klímamérnöki beavatkozás. Ennek ellenére az egész emberiség élvezhetné a kifejtett jótékony hatásokat, nemcsak az érintett területen lévő Patagónia és az északi sarkvidék népei. Az egyre valószínűbbnek tűnik, hogy nem fogjuk megúszni valamiféle beavatkozás nélkül, ha továbbra is élhető formában szeretnénk megtartani a bolygónkat, ezért még az ilyen ötletek és számítások is mind fontosak.