Rengeteg tó lehetett egykor a Marson
Egy újonnan elvégzett elemzés alapján a Mars egykori tavainak számát igencsak alulbecsülhették eddig.
A Hong Kong-i Egyetem geológus kutatói a Mars felszínéről készült űrfelvételek elemzésével arra jutottak, hogy sok száz tó létezhetett a bolygó korai időszakában. A földi tavak, amelyeket akár esővíz, talajvíz vagy folyók töltenek meg az éltető folyadékkal, mind-mind az élet otthonául szolgálnak, emellett a régmúlt időjárását, klímáját is magukba zárták az üledékeik. A Mars ugyan fagyos sivatag jelenkorunkban, ám ma már azt is tudjuk, hogy évmilliárdokkal ezelőtt még folyékony víz volt a felszínén, s a tavak a földiekhez hasonlóan mind az élet nyomait, mind az egykori klímát megőrizhették máig az üledékeikben.
Dr. Joseph Michalski, az egyetem geológusa egy nemzetközi kutatócsoport élén arra jutott, hogy jelentősen alulbecsültük eddig az egykori marsi tavak számát. A Nature Astronomy szakfolyóiratban közzé tett tanulmányuk szerint mintegy 500 tó volt a Marson, ám mi eddig csupán a 100 négyzetkilométeres kiterjedésűeknél nagyobbakat vettük számításba. „A Földön azonban a tavak 70 százaléka kisebb ennél, főként azokon a hideg helyszíneken, ahol a gleccserek visszahúzódásával jöttek létre. Az ilyen kicsiny marsi tavakat nehéz távérzékeléssel azonosítani, de rengeteg ilyen tó létezett egykor. Valószínű, hogy a marsi tavak 70 százaléka még felfedezésre vár” – mondta el Michalski. Ezek a kis tavak a múlt klímájáról vallanak itthon, így a Marson is hasonló adatokat lehetne belőlük kinyerni.
A marsi tavak jórészt 3,5-4 milliárd éve léteztek, és egy-egy tó léte csak geológiai értelemben rövid idejű, 10-100 ezer éven át tartott ezen időszakon belül. Ez azt is jelenti, hogy az ősi Mars is hideg hely volt, időnként jelentősebb felmelegedéses időszakokkal. A finom szemcsés talaj és a kisebb gravitáció miatt a marsi tavak vize zavaros lehetett, vagyis a fény nem tudott túl nagy mélységbe lehatolni a víz alá, így a fotoszintézis esélyei nem voltak túl jók. Michalski elmondta, hogy bár a tavakban jók a lehetőségek az egykori esetleges életnyomok kereséséhez, ám nem egyformán minden tó lehetett megfelelő élettér. A nagyobb, változatos felépítésű, mély vizű és a hidrotermális rendszereket is tartalmazók adhattak lehetőséget az egészen egyszerű létformák kialakulásához, így a kutatásokat is ezekre volna érdemes összpontosítani.