A Neptunusz és gyűrűi a Webb-űrteleszkóp szemén át

A Neptunusz gyűrűit a Voyager-2 űrszonda felvételei segítségével fedezték fel, most a James Webb-űrteleszkóp segítségével infravörös tartományban is megörökíthették a csillagászok a gyűrűket, és soha korábban nem látott részletek kerültek így elő. A Webb nemcsak az elmúlt jó 3 évtized legjobb és legélesebb felvételeit készítette a gyűrűkről, megmutatva a leghalványabb porgyűrűket is, hanem az egész bolygót új fényben tünteti fel.

A Neptunusz távoli, sötét és hideg világ: még délben is csak annyi fényt ad, a Földnél 30-szor távolabbról látszó Nap, mint a Földön szürkületkor. A Neptunuszt jégóriásként kategorizálták, annak köszönhetően, ahogyan a belseje felépül. Kémiai összetételében sokkal több a nehéz elem, mint a hidrogén-hélium dominanciájú gázóriás Jupiter és Szaturnusz esetében, például a légkörében lévő metánnak köszönhetően kék a Neptunusz színe.

A Webb NIRCam műszerével készült felvételén azonban, 0,6-5 mikronos hullámhosszú közeli infravörös tartományban nem kék ez a bolygó sem. Sőt, a metán erősen elnyeli a vörös és az infravörös tartományú sugárzást, emiatt meglehetősen sötétnek látjuk a bolygót, kivéve azokat a részeit, ahol a nagy légköri magasságú felhők vannak. E metánjégből álló felhők fehér sávokként és foltokként jelennek meg, mivel visszaverik a napfényt még azelőtt, hogy a légkör mélyebb rétegeiben az elnyelődne. E gyorsan változó felhőket már hosszú évek óta vizsgáljuk a nagy földi távcsövekkel, illetve a Hubble segítségével is.

A bolygó egyenlítőjénél egy igen halovány kékesfehér vonalat láthatunk körbefutni, a szakemberek szerint ez a Neptunusz viharait és szeleit irányító globális légkörzésének látható jele lehet. A légkör az egyenlítőnél lesüllyed és felmelegszik, ennek köszönhetően az infravörös tartományban erősebb a nyoma e régiónak, mint a környezetének. A Neptunusz keringése miatt az északi pólusára nem látunk rá, ám a Webb felvétele érdekességet sejtet e területen is. A déli sarkvidéken már korábban megismert örvénylést is kiválóan látni lehet a Webb felvételén, ám most először láthattuk meg a magasabb szélességeken körbefutó folyamatos felhősávot is.

Az űrteleszkóp a Neptunusz 14 holdja közül hetet megörökített, a bolygó felett, balra a fényes Triton (a csillagszerű mintázat optikai melléktermék). Mivel a Triton felszínét kicsapódott nitrogén borítja, a hold a napfény kb. 70 százalékát visszaveri. Jóval fényesebbnek látszik a Neptunusznál amiatt, amiről már szó volt: a bolygó légkörében a metán elnyeli az infravörös fényt, amelyre a Webb érzékeny. Mivel a Triton retrográd (fordított irányú) pályán kering a bolygó körül, a csillagászok úgy vélik, feltehetően egy befogott Kuiper-öv objektum lehet.

A következő években a Webb tovább vizsgálja majd mind a Neptunuszt, mind a Tritont.